Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

A japán róka, a Kitsune 狐

A japán folklórban a kitsunének, azaz a rókának fontos szerepe és mély gyökere van.

A mondákban, nép mesékben a kitsune két módon szokott megjelenni:

1, mint Inari Shintō kami hírvivője, akinek jó kapcsolata van az emberekkel és megvédi őket, szerencsét hoz a termésben.

2, mint vad róka, aki képes alak változtatásra is.

kyoto, kioto, fushimi inari taisha, kitsune

Fushimi Inari Taisha, Inarinak szentel szentély, Kiotó

japán róka falu zeo kitsune mura

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vannak mesék, amelyben megtréfálják a kitsunék az embert, akár át is verik őket, de akad olyan nép mese is, ahol védelmezik az embert. Gyakran mint szép nő jelenik meg és persze el is csábítja, megtéveszti a férfiakat, tehát a mondákban van egy szexuális töltetű megjelenése is. Valahol a társadalom szélén, az emberek és a szellem világ között foglal helyet és erejét arra használja, hogy megjutalmazza vagy megbüntesse az embereket. Kitsune az egyik olyan yōkai, aki kedvelt szereplője a japán kultúrának, kezdve az Inari szobroktól és Inarinak szentelt szentélyektől a mesékig és mondákig. Magyarországon a Liza, a rókatündér filmben vetítették vászonra a kitsune egyik legenda változatát, de az animék kedvelői több animében is találkozhattak vele (Inuyasha, Naruto, Pokemon). A kitsune legendák más ázsiai országok nép meséiben is megtalálhatók, például Kínában és Koreában is, de ezen országok nép meséi inkább a kitsune negatív tulajdonságairól számolnak be és gyakran mint ártó lény jelennek meg.

hiroshike kitsune találkozó

Hiroshige (1857): Kitsune találkozó

A mesékben a kitsune jellemzően egy nagyon okos, hosszú életű lény, amely csak ritkán mutatja meg valódi alakját. Nagy farka van (egy vagy akár több is), amelyet rejteget. A mesék szerint, minél több farka van, annál bölcsebb és erősebb. A legidősebb és legnagyobb tekintélyű kitsunének 9 farka van. A 9 farkú kitsunének gyakran fehér színe van a történetekben, animékben, amely szín a kilencedik farok kinövését követően jelenik meg. Az egy-öt és kilenc farkú kitsunék fordulnak amúgy elő a leggyakrabban a történetekben. Néhány esetben a kitsune emberi alakjukban való megjelenésekor is viselik farkukat, de nem minden történetben találkozunk ezzel.

A meséknél előfordul egy 18+, erős szexuális töltetű tartalom is, de ez a tulajdonság nem a rókák nemi és szaporodási jellegéből adódik, hiszen azok erősen monogámok, évente egyszer nemzenek utódokat és a nőstény-hím róka között nincs kinézetben különbség. Inkább a megjelenése, a különleges vörös színe, a nőiesnek mondható pofija és az, ahogyan lopakodva, surranva vadászik okozhatja azt, hogy a szexualitással vonják a kitsunét párhuzamba.

A rókát az európai kultúrkörben is  ravasz, okos jellemzőkkel illetik, de Európában ez a szexuális vonás hiányzik, azonban a vörös hajú nőket könnyebben illetik a csábító jelzővel nálunk is. Az európai népi hiedelmekben a rókának kifejezetten kártékony jellemvonása van és megjelenése rossz ómen a ház lakóira, főleg a háziállatok miatt és amiatt, mert gyakran gondolták azt a rókákról, hogy veszettséget terjesztenek.

Mivel a róka természetéből adódóan egy játékos állat és magát a vadászatot is játékosan tanulják a róka csemeték, sőt előfordul az is, hogy a róka játszik zsákmányával, ezért Japánban a kitsune, felvéve ezt a játékos, ámde veszélyes tulajdonságot sokszor mint egy csábító nő jelenik meg.

yoshitoshi, ukiyo e, kitsune, japan

Yoshitoshi, Kitsune

 

A mesékben arról is szó esik, hogy a kitsune csak 100 év elteltével vehet fel emberi alakot, csábító nő, fiatal lány vagy idős, bölcs férfi alakját. Rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy bizonyos személy alakját öltse magára. Ahhoz, hogy átváltozzanak, a rókának egy nagy levelet vagy egy koponyát kell a fejére helyeznie. A Edo-kori kitsune történeteknél gyakori téma volt a női alakba bújt kitsune, aki elvarázsolja, elcsábítja a férfit. Persze nem lehet tudni, hogy ezeket valójában nem azért találták-e ki, hogy a hűtlenségüket és a kicsapongásukat a férfiak a kitsune varázs erejére fogják, maguk szerepét enyhítve a történetben.

Nozaki történeteiben a korabeli ukiyo-e női ábrázolások erősen visszaköszönnek, mint a hosszúkás fehér arc, a vékony szemek és kitsunére emlékeztető arcvonások. Ennek kapcsán később Japánban a „kitsune gao bijin” (kitsune kinézetű szépség), mint megjelenés jellemzője terjedt el és nagyon sok alkotásban vissza köszön.

Az egyik ilyen híres mese a Kuzu no Ha ( ) kitsune lány meséje. Kuzu no Hat egy vadász üldözte, megsebesítette, de egy férfi megmentette Őt és meggyógyította. Feleségül ment a férfihoz, akivel közös gyermeke született. Tehát a férfi tudott arról, hogy felesége egy kitsune. A kitsune egyszer figyelmetlen volt és a közös gyermek, aki akkor 7 éves volt, észre vette a farkát. Ezután a kitsunenek el kellett hagynia a családját és vissza kellett térnie az erdőbe. Egy megható búcsú üzenetet hagyott hátra, amelyet az rizspapír ajtóra, a shōjira ( 障子, magyarul ejtsd sódzsi) írt. Ez a történet több konstellációban is megjelenik az Edo-kori mesékben, van ahol ott maradt a családjával és van olyan is, ahol a közös gyerekből egy híres mágus lesz (Abe no Seimei 安倍晴明, 921 – 1005), akinek különleges képessége volt, amit kitsune anyjának tulajdonítottak. Mindenesetre ez a történet megmozgatta az ukiyo-e fametszet készítőket és számos alkotás született ebben a témában. Kuzu no Hanak egy pozitív kitsune ábrázolása van.

kuniyoshi, kuzu no ha ukiyo e japan

Kuniyoshi: Kuzu no ha

Gyakran a mesékben a kitsune elvarázsolja férjét és így tartotta hatalmában, vagy pedig a kínai mondákból átvéve, elrabolta a közösülés folyamán az élet energiáját és a férfi meghalt.

kitsune japan róka

Az első kitsune történeteket a Nihon ryōiki-ben lehet találni, ahol inkább negatív mint pozitív szerepe és megjelenése van. Egy ilyen történet, ahol a kitsune feleségül ment egy férfihez, akit a nő szépsége szinte elvarázsolt. A történetekben egy ilyen házasság elsülhetett jól is és rosszul is. Egy példa ha rosszul sült el: egy férfi rányitott feleségére, aki éppen róka alakjában volt, ezért a feleség kénytelen volt elhagyni férjét. A férfi mint egy rémálomból ébredt fel messze az otthonától, piszkosan, azt sem tudván hol van és szégyenkezve kellett haza térnie családjához.

Nem csak csábító női formában jelenhet meg egy kitsune. A Nogitsune péládul egy olyan kitsune fajta, amely a káoszból, a rossz cselekedetekből, fájdalomból, tragédiákból, gyűlöletből, kétségből, gyászból gyűjti erejét és az élteti őt.

Egy japán szólás-modás is köthető a kitsunéhez: Kitsune no yomeiri 狐の嫁入り – olyan időben házasságot kötni, amikor napsutéses időben esik az eső. Ez amúgy szerencsének számít.

  roka, kitsune, youkai, japan

A róka falu Japánban

A japánok bámulatos módon alakították ki belföldi turizmusukat. Nem meglepő, hogy Japánban létezik egy róka falu is, amely a Zao Kutsune Mura nevet viseli. Miyagi prefektúrában található és kedvelt egy-két napos kikapcsolódásnak számít. Ezért ha nem csak őzekkel vagy nyuszikkal szeretnél japán utad során találkozni, érdemes ezt a helyet is felvenni a listára. Több mint száz cuki rókával találkozhatsz, akik szeretik az emberek társaságát, nem félnek tőlük és mindig örülnek egy-két jó falatnak. A helyszínen lehet olyan ételeket venni, ami kifejezetten a rókák számára készült. A hely védett és úgy van kialakítva, hogy a rókák számára minden fontos szükséglet meg legyen, kis házakkal, etető és itató helyekkel. Arra külön felhívják a látogatók figyelmét, hogy az állatok élet terét lehetőleg minél kevésbé zavarják. Shiroishi közelében található, Tokiótól kb. 2 órára shinkanzennel, tehát nem olcsó mulatság, ha a fővárosból utazunk. Ha éppen a környéken akadna dolgunk, akkor viszont tényleg vicces élmény.

japan róka, kitsune, alszik

 

Írta: Kertész Alexandra

 

Források:

https://www.univie.ac.at/

http://www.ochakaido.com/rekisi/mukashi/muka17-2.htm

https://nihonryoiki.zenwort.de

https://www.derstandard.at/story/2000119961955/kitsune-die-fuchsgeister-der-japanischen-folklore

Képek:

Wikipedia Commons By Yoshitoshi - http://www.japaneseprints-london.com/ukiyoe/images/warriors119.jpg, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12132945

Von Utagawa Kuniyoshi - http://www.columbia.edu/cu/ealac/dkc/calendar/godzilla/images/original_size/item_1.jpg, Gemeinfrei, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=625505

ukiyoe.org

Pixabay

Saját képek