Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Ön itt jár: > Kezdőlap >

A Nihongo日本語, vagyis a Japán nyelv

A japán nyelv eredete

A japán nyelv, a nihongo Japánban használt nyelv, megközelítőleg 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a világ kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelve a világon.  A japán ragozó nyelv, eredete máig sem teljesen egyértelmű, közelebbi rokonság állapítható meg az Okinawa szigetén beszélt ryukyu-i nyelvvel, emellett a koreai nyelvvel is távoli rokonságot fedeztek fel a nyelvtörténészek. Ezt a feltételezést két nyelv közötti nyelvszerkezeti hasonlóságokra és a csekély számú rokon szóra alapozzák. Régebben az altaji nyelvcsaládba sorolták, de mivel ez a feltételezés nem egyértelműen bizonyított, ezért általánosan nem fogadják el. A legerősebb, mely a rokonságot igazolja, hogy az Ajnu népcsoport Japán területén őslakos nép, melynek leszármazottai a mai napig is megtalálhatóak igen kis létszámban Japán északi szigetén, Hokkaidon. Jelenleg számos dialektust beszélnek Japán egyes részein (pl. osakaben Osakában, okinawaben Okinawán) de természetesen van egy elfogadott közös nyelv, amelyet mindneki beszél és ért. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy a németben is vannak különböző nyelvjárások, ezért egy német azonnal megmondja a telefonban, ha egy osztrák van a vonal másik végén. De Ausztrián belül is, egy bécsi azonnal hallja, ha valaki voralbergi, tiroli stb.

 

A japán nyelv megismerésekor általában a legnagyobb mumus az írás, ezért nézzük is meg a legfontosabb tudnivalókat az írásról.

 

Az írás

Az írás tekintetében Japánban először azt a módszert alkalmazták, hogy a kínai írásnak csak a Kínában használatos kiejtését vették figyelembe, az írásjegyek jelentését nem. Így mintegy szótagírásként használták a kínai írásjegyeket. Ez a módszer erősen korlátozta a Kínával történő tudás- és információcserét, hiszen egy kínaiul értő számára a jelentésüktől függetlenül egymásután írt írásjegyek összessége értelmetlen. Ezért ezzel szinte egyidőben kezdték el használni a kínai írásjegyeket pont az ellenkező módon, pusztán a jelentésük szerint. Azaz nem vették figyelembe, hogyan ejtik a kínaiak az adott szót, hanem a leírt írásjegyet a japán szóval olvasták. Részben emiatt alakult ki a japánban a kanjiknak kínai és japán olvasata. A kínai olvasatot akkor használják, ha több kanjit olvasnak össze, a japánt pedig akkor, ha a kanji önmagában áll. De hogy ne legyen olyan egyszerű, az írott japánban nem csak kanjik vannak.

 

A japán nyelvben előforduló írás fajtái:

  1. Hiragana
  2. Katakana
  3. Kanji
  4. Romaji

A hiragana a nők körében alakult ki, mivel ők a szigorúan férfijogú Japánban nem tanulhatták a klasszikus műveltséget jelentő kínai írást. Ezért hívták régebben a hiraganát úgy is, hogy "onna-de", azaz "női-kéz". Ezeknek az írásjegyeknek a formája kecses, gömbölyded, legfeljebb négy ecsetvonással leírhatók. Formájuk a kínai írásjegyek erősen leegyszerűsített képe. Manapság hivatalosan a hiraganával írják le a japán eredetű szavakat, a japán eredetű szavak végződéseit és toldalékait, szótgokat és a neveket átírásban, valamint azzal furiganázzák (a kanjik felé írják az olvasatot) a kezdő könyvekben és mangákban.

A másik szótagírás, amely Japánban a kínai írásból kifejlődött, a katakana. Ezt buddhista szerzetesek alakították ki, akik ezzel fűztek megjegyzéseket a buddhista szent iratokhoz, illetve így jegyzeteltek a tanulmányaik során. Ennek kialakítása eltér a hiraganáétól, itt ugyanis a kínai írásjegyeknek csak kisebb-nagyobb részleteit vették és alakították át szótagjelekké, nem a teljes írásjegyeket. Ma a katakanát az idegen eredetű szavak és a tudományos fogalmak leírására használják. Mindkét japán szótagírás 46-46 jegyből áll és ezen írásjegyek mindegyike 1-4 ecsetvonásból áll.

Ma Japánban egymás mellett használják ezt a három írásformát, a hiraganát, a katakanát és a japánul kanjinak (="kínai [Han dinasztiabeli] írásjegy" 漢字) nevezett kínai írásjegyeket, melyekből ma hivatalosan 1984 db van használatban. Ezek formailag, egyes Koreában használatos és onnan átvett írásjegyhez hasonlóan egyszerűsítve vannak a megfelelő klasszikus kínai jelekhez képest. Ezek használata az évszázadok alatt többé kevésbe megváltozott, ezért a két írás nem váltja ki egymást, ha tudunk japán kanjikat, nem jelenti azt, hogy tudjuk a kínai kanjikat is. Gyakran alapvető szavakra nem ugyanazokat az írásjegyeket használják, és ugyanazok az írásjegyek hatalmas árnyalatokban különböző jelentést hordoznak. A legtöbb japán karaktert többféleképpen is ki lehet olvasni (onyomi, kunyomi) és a karakter olvasata nagyban függ a szüvegkörnyezettől. Az egy írásjegyből álló szavakat a japán olvasatuk ("kun-yomi") szerint olvassák, míg a több írásjegyből álló összetételeket a kínaiból átvett ("on-yomi") olvasat szerint, ám mindkét esetben a saját jelentésükkel szerepelnek az írásjegyek.

A romaji írás latinbetűs írás a japán szavak átírására, de a számítógépes szövegbevitelre is használják. Tehát a billentyűzeten ugyanúgy begépelik a szótagokat, a hiraganát írja be a gépbe, és kanjis átírást egy legördülő fülből választhatjuk ki.

A kanjik világa van akit rémiszt, van aki keservesen megküzd vele és vannak bizony olyan emberek, akik szeretik a kanjikat. Mivel jómagam is évek óta tanulom őket, ezért sokat foglalkoztatott az, hogy vajon mi lehet az oka ennek. Kevés olyan emberrel találkoztam, aki elmondhatja magáról, hogy szívesen és szenvedéllyel foglalkozik a kanjikkal. Számomra mindig és érdekes volt megtudni, mi a titkuk, mi motiválja őket és mit javasol, mit tehetek én azért, hogy változzon a hozzáállásom. Nemrégiben ismertem meg Szeleczky Gyulát, aki a Kanji Workshop Facebook oldal tulajdonosa és kanjikat oktat. Ő egy olyan valaki, akik szereti is őket és érdeklődik irántik. Hatalmas tudást halmozott fel ezen a téren és képes úgy tovább adni a kanjikat, hogy Te magad is logikát találsz benne, elkezdesz vele szívesen foglalkozni és nagy eséllyel meg is jegyzed azokat az Ő módszere segítségével. Az Omiyage World japán webáruház egyik célja, hogy bemutassa a japános dolgokkal foglalkozó magyarországi szakértőket, talán láttad is korábbi bejegyzéseinket a Furushikiről, Kokeshi babákról, Kanzashiról. Most szeretnénk nektek a kanjikat és a Kanji Workshopot bemutatni. Ha elakadtál volna a kanjik tanulásában, akkor Szeleczky Gyula  Te embered! Keresd Őt bátran!

 

Miért kezdtél el japánul tanulni és előszőr mi ragadott meg leginkább Téged a japán kultrával, vagy nyelvvel kapcsolatban?

Először gyerekként találkoztam a Japán nyelvvel. Mint sok gyerek akkoriban - kétezres évek elején – aki nézett japán rajzfilmeket a TV-ben azt sem tudta igazán, hogy egyáltalán honnan van, honnan valósi, csak azt, hogy teljesen más mint amit az amerikai rajzfilm adókból sugároznak. A gyerekeknek szánt rajzfilmek is komolyabban vették a nézőket, nem a megszokott epizódikus, röhögcsélő amerikai rajzfilmekről volt szó. Szerintem ez volt az első alkalom, hogy japánnal kapcsolatos dolgot tapasztaltam az életemben, még akkor is, ha nem voltam vele tisztában, honnan is származik.

Ez után pár évvel, mikor már rendesen internetem is volt, és rájöttünk az általunk kedvelt rajzfilmek és „japán” összefüggésére, néhány akkori barátommal interneten böngészve kerestünk ezt-azt. Mindenfélét, olyat is amit igazából nem gyerekeknek csináltak, de pont ez fogott meg benne, hogy felnőttebb témával is foglalkoztak. Miután megszerettem az animéket, a szombat reggeli Frédi-béni vagy Tom&Jerry szintű rajzfilmek már nem kötöttek le.

Olyan tizenöt éves koromban jöttem rá hogy én meg szeretnék tanulni japánul, volt is egy magántanárom, de azt is hozzá kell tenni, hogy elég makacs és lusta gyerek voltam, lassan is tanultam, azt akartam tanulni ami érdekelt, és akkor amikor én akartam. Szerencsére ezt a mentalitást már jó ideje levetkőztem.

A kultúrával japánban ismerkedtem meg, ahova sikerült még annak idején kimenni pár hónapra tanulni, ha jól emlékszem 19-20 éves korom körül. Ami nagyon megfogott a kultúrában az a rendszerezettség, és az, hogy mindennek amit csinálnak van oka és helye, és ideje. Közel sem olyan szétszórtak, mint a nyugati kultúrák, legalább is ez volt húszéves fejjel a benyomásom róluk. Sajnos utána volt jó pár év kihagyásom, ami a nyelvet illeti, de az elmúlt három évben ismét tudok vele foglalkozni, és tudom fejleszteni magam.

Mi volt az első benyomásod a kanjikról?

A válasz lehet meglepő lesz tőlem, de először rühelltem. Gyerekként a magántanárom nem emlékszem hogy a hiragana és a katakana után nagyon belement volna a kanjikba, és mikor kikerültem japánba először, akkor is a japánokra jellemző „írd amíg meg nem jegyzed, ha kell kétezerszer is” tanítási módszer fogadott, ami nem hogy lelkesített volna, hanem pont az ellenkezőjét érte el. És sajnos ezért nem is ment olyan jól. Nem értettem mit miért írok, mi mit jelent, és akkor nem volt olyan jó a nyelvtudásom sem, hogy a családnál ahol laktam, rákérdezzel a dolgokra. Minden órán a kezünkbe adtak 10 kanjit, hogy ezt otthon gyakorolni, és másnap teszt. Nem ment, untam, nem is értettem, nem találtam benne rendszert, mert nem mondták hogy lenne. Talán ezért nem is kerestem. Sajnos pont azt éltem meg, amit sok japán tanuló, csak az a különbség, hogy én nem adtam fel, mert volt, aki segített megérteni és segíteni az úton.

Mit tanácsolnál valakinek, aki most találkozik életében előszőr a japán kanjikkal?

Először is, ne ijedjen meg tőle. Másodszor is, ne hallgasson azokra, akik azt mondják, hogy nehéz, hogy fölösleges, vagy hogy egy kínszenvedés megtanulni. Mert sajnos pont ez az, ami miatt a kezdő japán tanuló is így kezd neki. Sajnos ez nem a mi hibánk, ezt sok japán is így kezeli. Mikor legutóbb voltam japánban és fél évet laktam kint, hogy fejlesszem magam, sokszor utaztam együtt diákokkal a vonaton. Iskoláslányokkal volt tele a vonat, mert reggel pont ők is mentek be a városba vidékről, és fél évem alatt elég jól ráláttam hogyan tanulnak (hiszen 1 óra vonat út alatt lehet házit írni, illetve magolni).

Egy remek példa erre, mikor egy lány mellettem a füzetébe irogatott egy kanjit (暫く), gyakorlás képpen. Az a kanji három gyökből állt (a gyökök külön elemek, amik a kanjit alkotják), és mind a három alap kanjiként (車斤日) használatban is van. Ahoz képest, hogy feltételezem azt, hogy már mind a hármat képe leírni, ott gyakorolta a „nehéz” kanjit, ami igazából nem volt más, csak három másik kanji „kombinációja”. Ahelyett hogy százszor leírja, csak meg kellene jegyezni hogy ebből-meg-ebből áll, és azok hol helyezkednek el.

Sajnos a japánok így tanítanak kanjit. Amit én kint tapasztaltam az iskolában ahova jártam (szerencsére az én kanji tanárom nem ilyen volt) a japán tanárok sem nagyon szeretik az írásjegyeiket, és már úgy kezdik, hogy „ez nehéz lesz”, vagy „ezt nem muszáj megtanulnod, de így néz ki…” vagy „ez egy nagyon nehéz kanji…” stb. És azok a gyerekek, akiknek ilyen tanáruk van, és később oktatók lesznek, ezzel a mentalitással folytatják a tanítást. És pont ezek a tanárok azok, akik minket, külföldieket is oktatnak. Még szép hogy sokan félnek elkezdeni a kanji tanulást, hiszen belénk van sulykolva, hogy vért fogunk izzadni. Ami kérem szépen, nem igaz.

Mi az, amire a legnagyobb hangsúlyt fektetsz az oktatás során?

Első sorban azt tanítom, amit a diák igényel, amit tanulni szeretne, de természetesen az alapokat mindenképpen ismertetni kell vele. A kanji tanulásnak alapja, hogy az írásjegyek felépítését, alapköveit meg tanuljuk. A gyökök ismerete egy hatalmas segítség, és ha megnézzük, van használatban 200 gyök, és minden jelenleg aktív használatban lévő kanji ezekből áll. Ez az, amit ugyan említenek a tanárok, meg kitérnek rá, meg elmondják, de valahogy soha nem tűnt úgy, hogy fontos lenne.

A másik, amire hatalmas hangsúlyt fektetek, az a szavak. Szókincs. Nem elég egy kanjit megtanulni, használni kell tudni, tudni kell hogy kell kiejteni, milyen szavakban használják, és így tovább. Konkrét szavakat tanítok, és esetleg mondatokat is írunk, amikből megtanulja a diák, hogyan használhatók egyes szavak, illetve kifejezések. Ha csak az írásjegyet tanulgatjuk, semmit nem érünk el vele, mert nem tudjuk használni. Ha szavakként (kanji-összetételekként) tanulunk, akkor egyrészt a szókincsünk is bővül, másrészt pedig egyszerre több kanjit is gyakorlunk. Ha van egy kanji, amit nagyon be szeretnénk gyakorolni, hogy álmunkból felkeltve is le tudjuk írni, akkor szerintem nincs rá jobb módszer, mint alkalmazni különféle mondatokban, más-más szó képében. Például ha a 名 kanjit tanuljuk (ami nevet jelent), érdemes mondatokat alkotni olyan szavakkal, amikben ez a kanji benne van. Lásd 有名(híres) 名前(név) 地名(területnév) 名字(vezetéknév). És ha már ezeket a szavakat leírjuk a mondatba, akkor máris öt kanjit gyakoroltunk. A cél-kanjit és a négy másikat amikhez hozzáraktuk. Sokkal hatékonyabb tanulási módszer, mint ugyanannak a kanjinak a többszázszoros lekörmölése.

Hogy néz ki nálad egy átlagos japán óra?

Az átlagos japán óra általában úgy néz ki, hogy az óra egyik felében a kanjikról beszélünk, ismételgetjük, tanuljuk, és a második felében nyelvtant veszünk, illetve szöveghallgatás, beszélgetés, és a többi. Gondolom főleg a kanji-oktatás részre lennél kíváncsi, így arról írok.

Nálam igazából nincs konkrét követelmény, mindenkinek meg van a saját tempója, terhelhetősége, érdeklődése. Aki például nem kanjit szertene tanulni, hanem kimondottan a nyelvtant, vagy egyebet, azzal nem is veszek sokat, pusztán példamondatokban leírom, hogy legalább lássa, és felismerje, milyen írásjeggyel is írjnak valamit. Aki főleg kanjikra összpontosít, azokkal kétféle képpen tanulok. Van aki lista szerint szeretne haladni, mert mondjuk JLPT-hez vagy más vizsgához kell. Azzal átmegyek sorrendben, de összetettebb kanjiknál mindenképpen rátérek a felépítésükre. Sok, komplexebb kanjit szétszedünk, és a részeit egyesével átnézzük, és azokkal a részeivel is tanulunk szavakat, vagy kifejezéseket.

Például mikor vettem egy tanítvánnyal a 所 (hely) írásjegyet, megnéztük, hogy a két része amiből áll, mi is. És ezekkel is alkottunk szavakat, ami azt eredményezte, hogy egyrészt nőtt a szókincse, másrészt azt is, hogy jobb rálátást kap a gyökökre, és mikor lát egy új kanjit, felismeri őket.

Hogy próbálod a kanjik iránti lelkesedésed tovább adni a diákjaidnak?

Az a baj ezzel, hogy sokszor nem nulláról indulunk a lelkesedési skálán, hanem kemény minuszokból, és ennek az okát fentebb ki is fejtettem. Nehéz, de nem lehetetlen. Először is sikerélményt kell adni. Felismer e egyes elemeket, helyesen ejti e ki. Olyan kanjikat kell átnézni, amikben biztos vagyok, hogy már tud, csak nem bízik magában. Utána ha már megvan az első szikra, onnan lehet tovább haladni.

Igazán jól lelkesíteni mindenféle játékkal is lehet. Viszont ezeket csak akkor tudom belevinni a tanításba, ha már tud egy jó párat, hiszen mindenféle jópofa játékot lehet játszani kanjikkal. A szólánc csak egy a sok közül amit szeretek. Az is lelkesíti a diákot ha olyan kanjikat tanítok neki aminek a jelentése közel áll hozzá. Szereti a zenét? Akkor tanítsuk neki a zenével kapcsolatos kanjikat. Imádja az állatokat? Akkor mutatok neki pár állatkát. Esetleg mindene a történelem? Akkor olyan szavakat nézünk át, amik történelmi jellegűek, és természetesen ezekhez a szavakhoz kanji is járul.

Természetsebben elvontabb jelentéssel bíró kanjikat nem lehet így tanítani, de ha már lelkes, akkor azokat is befogadja.

Mesélj kicsit a Kanji Workshop Facebook csoportodról! Mi a célod vele?

Sok célom volt vele, és van vele. Őszintén, egy kis kanji-információ oldalnak indult, ahol gyökökről, szavakról írtam. És írok is. Egy ideje elkezdtem napi szinten feltenni jojijukugo-kat (négy kanjiból álló mélyebb értelemmel rendelkező szavak) és azokat elemezem ki. Ezzel együtt szókincset is fejlesztek vele, mert lebontva a négy írásjegyet lehetőségünk van egyesével átbeszélni őket.

A fő célom természetesen az érdeklődés felkeltése, és hogy legyen diákom akiknek tovább adhatom amit tanultam. Szeretném ha nem úgy állnának hozzá a kjanjikhoz mint valami szörnyeteghez amivel a japántanárok és tapasztaltabb japántanulók riogatják őket.

Miben vagy más, mint a többi kanjit oktató nyelvtanár?

Tekintve, hogy csak saját tapasztalatból beszélek, és csak azokat a tanárokat ismerem akik engem oktattak (és nagy részük japán volt) elég nehéz belőni miben lehetek más. Talán kicsit más irányból közelítem meg a dolgokat. Ami engem érdekel, azt megtanulom, és szeretem átadni azoknak, akiket ugyancsak érdekel, ezért lelkesen tanítok. Sokszor mentem fel youtube-ra kanji oktató videókat nézni még régen, de igazából akiket találtam nem csinálnak mást, minthogy felírják az adott kanjit a táblára, elmondjuk mik az olvasataik, és mennek tovább. Őszintén, ezt egy hangosszótár is meg tudja csinálni helyettük. Én sokszor keresek ki szavakat, böngészem a netet, hogy mik a különbségek egyes kifejezések között (a japán nyelv tele van hasonló szavakkal, amik között olyan apró a különbség, hogy japán nyelven írott oldalakon fejtik ki, japán emberek, más japánoknak).

Nem lenne fair úgy érzem ha most a magyarországon ismert japán tanáraimról beszélnék, mert mindenkinek megvan az erőssége, és jóval többet is tudnak mint én. Viszont egy valamit mindegyiktől megkaptam: kanjikkal kapcsolatos tudásom meghaladja az övéket. Ezt az ő szájukból hallottam, nem egyszer, és őszintén, sokszor nem is hiszem el.

De ugyanezt megkaptam japánban is, mikor gyakoroltam az 挨拶(köszönés, üdvözlés) szót. Nézi a tanár, majd szemembe néz, és közli velem hogy ezt ő felismeri, de nem tudná fejből leírni. Szerintem pont a kanjik iránti lelkesedésem az, ami arra ösztönöz, hogy fennttartsam a tudásomat azon a szinten, ahol most is van.

Hol lehet Téged elérni?

Engem a Kanji Workshop facebbok oldalon lehet elérni. Nyugodtan lehet nekem írni, válaszolok.

Van kedvenc kanjid? Ha igen, miért?

Van egy-kettő. Az első kanji amit kedvencemnek mondtam az a 発 volt. Energiával teli, lendületes jelentése van. Valaminek a megindulása, kirobbanása.

Most ott tartok, hogy igazából kedvencem nincsen, hangulatfüggőnek mondanám. Minél többet ismerek annál több a tetszetős jelentéssel bíró, és annál több vált fel régi „kedvenc” kanjikat. Ami talán kedvencnek mondható az az 朧. Az 朧月 az a jelenség, mikor a hold előtt fátyolós felhők vannak, és dereng az égen, és homályos gyűrűk veszik körbe. Én szeretem azt a látványt, szóval talán ezért is fogott meg ez a kanji. A másik kedvenc kanjim nem azért kedvenc, mert tetszik a jelentése, vagy mert szeretem ahogy kinéz, pusztán az emlék miatt maradt meg bennem. 纜 Ő hajókötelet jelent, vagy kikötői kötelet. Ezzel példáloztam egyszer, mikor arról beszélgettem egy kinti osztálytársammal, hogy nincs nehéz kanji, csak olyan, amit nem használsz annyiszor, hogy érdemes lenne megjegyezni. És onnatól kezdve ez egy remek példa arra, hogy meg lehet jegyezni bármilyen komplex kanjit, csak tudni kell miből épül fel. (糸臣人一皿見)

Van esetleg valami tipped, amelyet érdemes lenne megfogadnunk?

Az internet tele van remek honlapokkal és programokkal amiket le lehet tölteni, és segítenek a tanulásban. Mobilra is van egy két igen hasznos program amit kint napiszinten használtam (például a vonaton). Kanji szókártyás applikációk és programok hasznosak, és bárhol, várakozás közben (legyen az posta, buszmegálló, vagy épp a spárban sorban állás közben) jó unaloműző.

Amit tudok ajánlani, ugyan fizetős, de a kanshudo.com, ami a honlapon elért eredményeid alapján osztályoz. Mobilapplikációnak a KanjiTree és a JiShop applikációkat ajánlom. Előbbi egy remek gyakorlóprogram, az érintőképernyőn lehet gyakorolni az ujjunkkal, és van benne több ezer kanji, sokkal több mint ami aktív használatban van, szóval kezdőknek bőven tökéletes. Utóbbi viszont egy kimondottan szótár funkciót beföltő applikáció, ahova be lehet vinni érintőképernyővel egy kanjit, amit nem ismerünk, és ha felismeri, akkor meg lehet nézni mit jelent, és szavakat is böngészhetünk vele.

Hol látod a Kanji Workshopot a jövőben?

Remélem népszerű honlap lesz azok számára akik szetnének tanulni a kanjikról. Ugyan én nem kimondottan csak és kizárólag kanjikat oktatok, de magának a honlapnak a lényege a kanjik iránti lelkesedés megindítása.

Van esetleg egy elképzelésed, hogy mit szeretnél kihozni belőle?

Erre azért nehéz válaszolni mert igencsak kezdeti fázisban van, és heti szinten változik az elképzelésem róla. Azt mondom amivé alakul, az lesz, és akkor azokra az erősségeire fogok ráfókuszálni. Alapvetően egy informatív kanjikkal foglalkozó honlapra gondoltam egy olyan közösséggel akik ugyanolyan lelkesek mint én, és remélem sokakat én teszek lelkessé.


Sok sikert Gyula, köszönjük az interjút!