Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Akira, és a Cyberpunk mozgalom

A Cyberpunk stílusi-, és műfaji eredetét vissza lehet vezetni egészen a 60-as, 70-es évekre, amikor is a Science-fiction világán belül, egy új futurisztikus hullám adott löketet ennek a mára már hatalmassá növekedett zsánernek, és elkezdett kibontakozni ez az akkoriban teljesen új téma, egy disztópikus jövőkép. Először novellák és regények világában jelent meg, olyan emberek műveiben, mint Philip K. Dick, Bruce Sterling és Rudy Rucker (az utóbbi két alkotót tekintik a Cyberpunk műfaj atyáinak) akik alkotásaikban egy olyan világképet jelenítettek meg, melyet azelőtt inkább eltitkolni akartak. Történeteikben ábrázolták a drog kultúrát, a nagyvárosi mélyszegénységet és a technológia fenyegető potenciálját; az úgynevezett „High-tech and low-life” arculatát a sci-fi műfajnak.

A 70-es, 80-as évekre a képregény-kultúrába is beszivárgott a Cyberpunk.

William Gibson 1984-ben kiadott képregény szériája, a Neuromancer ábrázolta először a punk kultúrán alapozott nyomorban tengődő, társadalom által kitaszított rejtélyes alakok technológiával és bűnözéssel teli életét. Mindezek mellett segítette a műfaj robbanás-szerű elterjedését, valamint elérte azt is, hogy hivatalosan is elismerjék a Cyberpunk-ot mint Szubzsánert.

Az imént felsorolt alkotók és alkotásaik szerencsére idővel eljutottak a távolkeletre is. Itt jön képbe Katsuhiro Otomo mangaka neve, aki 1982-ben publikálta az egyik legnagyobb és legáttörőbb művet a 80-as évek színterén, s megszületett az Akira, és annak sajátos „japán Cyberpunk” világa.

A 80-as évek alatt Japán keresztülment egy hatalmas gazdasági és társadalmi fellendülésen, ennek köszönhetően tudott fejlődni, majd kiteljesedni a manga-, és anime ipar. Ezen évek során Otomo szimultán munkálkodott saját kezűleg az Akira manga szérián, valamint az anime adaptáció rendezésében is fontos szerepet töltött be.

Az Akira animált, megfilmesített adaptációja 1988. július 16.-án látott napvilágot Japánban. A film gyártása 6 éven keresztül tartott, és a teljes költségvetése 1.1 milliárd yen volt (ezzel elérte azt is, hogy az akkori évtized legköltségesebb anime filmjének titulálják).
Az animén dolgozó illusztrátorok és grafikusok egy alternatív módszert alkalmaztak az animációhoz: 12-24 képkocka/szekundum rajzolódott ki az animációban, mellyel az animátorok elérték, hogy sokkal gördülékenyebb, simább, de leginkább életszerűbb legyen a képi világa. Mindez azért is elképesztő, mert a filmnek minden másodpercét kézzel rajzolták, és a legapróbb részleteket is már-már groteszk realizmussal jelenítették meg a néző előtt.

A mű története szerint 1988. július 16.-án (Ami egyben a film ősbemutatójának is dátuma. Véletlen egybeesés lenne?) egy szingularitás egy pusztító robbanást létrehozva leamortizálja Tokyou-t, melynek romjaira a város újjáépül, és létrejön Neo-Tokyou, egy anarchiával, zendülésekkel, korrupcióval és bűnözéssel túlfűtött társadalom disztópikus modellje. Minden, amit Neo-Tokyou ábrázol, az tökéletes megtestesítője a Cyberpunk stílus által megfestett világképnek.

A film stilisztikai elveihez visszatérve, a forradalmi animációs technikákon kívül más eszközökkel is érzékeltették Akira világának atmoszféráját. Például a soundtrackben az alkotók vegyítették a tradicionális japán hangszereket és zenei elemeket az akkoriban egyre népszerűbb elektronikus, indusztriális, valamint „synthwave” -es hangzással.

Mindezek mellett úgy gondolom, hogy nem lehet úgy beszélni a filmről, hogy ne tennénk mellette említést a mangáról, illetve, ha nem kezelnénk a két médiumot egyként.

Magáról az Akira mangáról érdemes tudni, hogy a film gyártása előtt, alatt és után is jelentek meg fejezetek. Mint minden anime filmadaptáció esetében, az Akirára is érvényes az a felvetés, hogy a manga jóval több információt, karaktert és történeti elemet tartalmaz, mint a film. Viszont ez egyáltalán nem probléma, sőt! Mivel a manga és az anime produkciója egymással párhuzamosan zajlott le, ezért inkább azt a hatást keltik, mintha a kettő „kézen fogva” haladna egymás mellet; a manga és az anime kiegészítik egymást, és együtt kreálnak egy nagy narratívát.

Ezt a tökéletes párosítást hitelesíti a történet végén bekövetkező második robbanás, mely Neo-Tokyou-t is felemészti. Mind a manga, mind az anime zseniálisan érzékelteti a pusztulás nyomasztó atmoszféráját. Ezt pedig Katsuhiro Otomo a dialógusok átmeneti hiányával érzékelteti velünk.

Az animében hosszú másodperces snittek formájában, a mangában pedig oldalakon keresztül tartó, szavak nélküli paneleken keresztül ábrázolják az utolsó katarzis hatását, illetve a súlyos és nyugtalanító csendet, ezzel tökéletesen bemutatva a teljes pusztulás következményeit.

Az Akira, mint műalkotás nagy volumenű változásokat hozott a japán és az amerikai (nyugati) animációban és filmiparban is.

Egy teljesen új életfilozófiát és világszemléletet mutatott be, amely teljesen a feje tetejére fordította a nyugat japán filmiparról alkotott perspektíváját. A 80-as évek elejére, illetve az azt megelőző évtizedekre jellemző volt a kifejezetten gyerekközpontú szórakoztatóipar, pontosan ezért fogadták először a kritikusok Otomo munkáját igen megoszló véleményekkel. Viszont annak ellenére, hogy a kezdetekben nem kapott valami meleg fogadtatást a manga és a film, a megjelenésüket követő években hatalmas, jól megérdemelt kultuszra tett szert az Akira által keletkezett mozgalom. Szociálpolitikai, - és társadalom kritikai üzeneteivel, valamint az utópisztikus ideológiák görbe tükrét felmutatva Katsuhiro Otomo elindított egy új hullámban megmutatkozó stílusirányzatot és pop kulturális fellendülést, valamint munkásságával olyan neves alkotásokat ihletett meg, mint a Ghost in the Shell, Perfect Blue, és a Mátrix Trilógia. Mára már a Cyberpunk egy virágzó szubzsánerré fejlődött ki, és a filmiparon kívül megmutatkozik a zeneiparban, egyre több animációs filmben, a cosplay-kultúrában, valamint a videójátékiparban is egyre közkedveltebbé válik. A műfaj ezen téren mutatkozó prosperálását érzékelteti a kiadáshoz közeli Cyberpunk 2077 c. játék is.

Minden, amit az Akira és annak utódai fel mertek mutatni, egy olyan hullámot indított el, amely a mai napig megállás nélkül halad előre, és egyre közkedveltebbé vált az évek során.

Napjainkban éljük a Cyberpunk Reneszánsz korszakát, ami mára már egy részletgazdag és nagy sikernek örvendő stíluságazattá gyarapodott.  

Írta: Bajczar Lara  

       

 

Képek forrás:

www.crimsoninsapporo.wordpress.com

www.otaku-lounge.de

 

 

         

    

Tartalomhoz tartozó címkék: hír I Love Japan Blog