Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Ameno-Uzume, a Napistennő zabolázatlan húga- A Shintō vallás istenei III. rész

Ameno-Uzume (天宇受売命) egyike a legősibb sintó isteneknek.

Nevét legtöbben úgy ismerik, mint a Hajnal, az Öröm és a Vidámság istennője. Azonban ő a Tánc istennője is, tőle eredeztetik a híres japán népi színjátékot, a Kagurát ((神楽) is. Személyisége egészen összetett, hiszen némely régióban "Mennydörgő istennőként" vagy éppen a "Nagy Csábító" néven van a köztudatban. 

A Majom király és a ledér istennő találkozása

Amaterasu (天照, magyarul ejstd: Amateraszu), a Napistennő egyszer úgy határozott, elküldi unokáját, Ninigit (瓊々杵 magyarul ejstd: Nyinyigi) és kísérőnek 5 kamit, a Földre, hogy ott uralkodjanak. Sarutahiko (猿田彦神 magyarul ejstd: Szarutahiko), a "Majom-király" (akinek egyébként hosszú orra a tengu (天狗) nevű hegyi szellem ősére vezethető vissza) megjelent a Mennybe vezető út nyolcágú elágazásánál, hogy méltón fogadja a jövevényeket. Uzume önként jelentkezett, hogy kitűnő diplomáciai tehetségének segítségével elsőként léphessen kapcsolatba a földi követtel. Az istennő lemeztelenített keblekkel, szoknyáját egészen a köldöke alá szorítva, kacagva sétált  Sarutahiko elé. A férfi megrökönyödve nézte a csábító mozdulatokat, majd hebegve közölte, hogy ő csupán az isteneket várta. A lány úgy találta, a Majom-király jóságos, nem gonosz teremtmény, ezért aztán ők ketten, kéz a kézben vezették a legelső isteneket a Mennyországból a Földre. 

A táncoló majom és a sintó vallás

Az istennő e találkozásnak köszönhetően Ninigitől azt a kitüntetést kapta hála jeléül, hogy szolgálólányaival megalapíthatta a Sarume papnők rendjét, akikből aztán a shinto szent táncok művelői lettek. A papnők a Sarume no Kimi (猿女の君 magyarul ejstd: szarume no kimi) vagyis a "majom-nők" nevet kapták. A sarume (佐瑠女) kifejezés olyan nőket jelölt, akik ún. "majom-táncokat" mutattak be a sintó istenek tiszteletére. Ezt a fajta rituális táncot Sarugakunak (申楽 magyarul ejstd: szaragaku) hívják, melynek elemei később átkerültek a Kagura (神楽) előadásokba is. 

Japánban úgy tartják, a majom ("saru"/ 猿, mely alatt leginkább a japán makákót kell érteni) játékos jellemének köszönhetően ugrándozik, tánchoz hasonló mozdulatokra képes. A táncmozdulatok egyfelől szórakoztatják az embereket, másfelől viszont el is bűvöli őket, mert nem kevés erotikát kölcsönöz művelőjének. 

Nem véletlen hát, hogy az Öröm és a Vidámság istennője erotikus és szórakoztató tánca csalogatta ki annak idején Amaterasu napistennőt is a barlangjából. Ennek köszönhetően válhatott Uzume egyben a szent sintó táncok legfőbb istennőjévé is. Párja, Sarutahiko pedig az egyik legismertebb termékenységi isten a szigetországban. 

A Majom istennek és a táncos papnőknek számtalan temploma található Japánban, mivel utóbbiak tradicionális szertartásai, a "kamikurák(神座) élő hagyománynak számítanak. 

Írta: Ballagó Petra

Képek: www.univie.ac.at