Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Az iki-ningyō- realista baba ábrázolás Japánban

A történetmesélés egy idős az emberiséggel. Minél konkrétabban tudunk megjeleníteni vizuálisan egy történetet, annál inkább élvezhető a story. A középkori Európában nagy divatja volt például a vándor bábjátékosnak, aki városról városra vagy épp faluról falura járt, hogy elkápráztassa a lakosság apraja-nagyját. Mert bizony a bábokkal való történetmesélés nem csak a gyerekek körében volt népszerű.  De mi van akkor, ha ezek a bábok nem csupán baba méretűek, hanem életnagyságú verzióban is léteznek?

iki ningyo japan realista baba

 

Horror-babák az Edo-kori Japánban

Az iki-ningyō ( 人形) a japán hagyományos baba egyik típusa. Életnagyságú, életszerű babát értünk rajta, amely az Edo-korszakban vált igazán népszerűvé az úgynevezett Misemono ( ) bemutatók alkalmával, mely kifejezetten a városi kultúra része volt. A nézőket nem csak a kíváncsiság, hanem a jó szerencse elnyerése is vezérelte a belépők megvásárlására, amit később a szentélyek, templomok vezetői is próbáltak minél jobban kihasználni, saját bevételeik növelésére. Ekkoriban terjedt el az ún. „valódi sellő preparátumok” bemutatása is a sziget-országban, melyek természetesen ügyes hamisítványok voltak, de a nagyközönség imádta őket.

sello abrazolas japan baba iki ningyo

Az Edo kori Japánban számos híres iki-ningyō készítő művész élt, mint például Akiyama Heijūrō, Takedoa Nuinosuke, Matsumoto Kisaburō (Magzatának fejlődése" (egy terhes nő életnagyságú modellje, akinek hasa felnyitható, hogy feltárja az emberi magzat tizenkét feltételezett fejlődési szakaszát az anyaméhben) – hanem azért is, mert nagyban befolyásolták az iki-ningyō műfaji kibontakozását. Különösen Kamehachi és Kisaburō művei járultak hozzá a realizmus szélsőséges ábrázolásához.

A legkorábbi iki-ningyō kiállítást 1852. február 2-án tartották Oszaka bordélynegyedében. Ōe Chūbei, az előadás szervezője imayō-ningyō ("modern babák") néven mutatta be a kollekció darabjait, mert a bábok ezen formáját újszerűnek és formabontónak tartotta.

terhes japan nő baba magzat fejlodes

A tehetséges Mr. Ripley nagy fogása…

Hananuma Masakichi ( , 1832-1895) japán szobrászművész iki-ningyō készítés egyik mestere. Számos műve maradt fenn amerikai és brit gyűjteményekben, közülük talán a leghíresebb Robert RipleyHiszed vagy sem” nevű gyűjteményében volt megtalálható a múlt század közepéig.

Az ominózus fából faragott szobor egy életnagyságú meztelen japán férfit ábrázol, aki anatómiailag teljesen azonos egy valódi emberrel, egészen a bőrébe illesztett szőrszálakig, kezében egy aprócska maszkkal, mely a szobrászművészetet szimbolizálja. Nagyjából 1895-1906 között állították ki San Francisco-ban, és az akkori tulajdonos Art Saloon szuvenir érméjén ábrázolták. Úgy tartják, hogy a fabábú valójában a szóban forgó művész önarcképe. Az élethű szoborról szóló legenda tovább folytatódott annak 1934-es megvásárlásáig. Az új tulajdonos, Robert Ripley gyakran szórakozott azzal, hogy éjjelente vendégei szobájába helyezte a bábut, s ezzel halálra rémisztette őket.  

De honnan ered a titokzatos fabábu legendája?

iki ningyo realista baba abrazolas japanban no, japan noi fej

 

A japán Gepetto, aki önmagát faragta ki szerelmi zálogául…

Abban a hitben, hogy tuberkulózisban haldoklik, Hananuma egy életnagyságú szobrot faragott ki ajándékba a szeretett nőnek, amely 1885-ben készült el.  A fából készült bábú önmagát ábrázolta a legkisebb részletekbe menően. A mű körülbelül 5000 fasíkból készült, csak fecskefark-illesztések, ragasztó és fadarabok kötik össze. A szobron nem látszik semmiféle illesztés, és lakkozva mutatja Masakichi minden részletét, beleértve az izmokat, az izületeket, a legapróbb bőrhajlatokat, mi több, még az ereket is. A művész teljesen élethű üvegszemgolyókat is készített a szoborhoz. A tökéletes alkotásba külön lyukakat fúrt, amelyek a bőr pórusait ábrázolták. A legenda szerint az alkotó saját körmeit, haj -és szőrszálait helyezte bele a bábúba, még a legintimebb helyeken is, csak, hogy még inkább élethűnek hasson.

Sajnálatos módon a művész szerelmét nem hatotta meg a remekmű, és elhagyta az alkotót. A szobor másnak sem kellett, a férfi pedig 10 évvel később, 63 éves korában, teljesen elfeledve, mélyszegénységben halt meg.

A szobrot később Robert Ripley vásárolta meg 1934-ben potom 10 dollárért, és 1949-ben bekövetkezett haláláig Kaliforniai otthonában tárolta.

A titokzatos fabábú jelenleg az Amszterdami Odditoriumban látható, a Dóm téren, másolata pedig a londoni Odditoriumban található, a Piccadilly Circus 1. szám alatt.

iki ningyo japan baba realista

Az iki-ningyō kifejezést napjainkban főként a bolti próbababák jelölésére használják Japánban.

 

Írta: Ballagó Petra

 
Kép és tartalomForrások: 
 
Iki-ningyo:
http://www.antiquejapanesedolls.com/pub_artinfocus/pub_iki/iki.html 
 
https://masters-craft.blogspot.com/2015/10/crafts-of-japan-iki-ningyo-realistic.html
 
Misemono:
https://www.jstor.org/stable/2718971?seq=1
 
https://www.cambridge.org/core/books/history-of-japanese-theatre/interlude-misemono-and-rakugo-sideshows-and-storytelling/7956D8A891E697A26F928325515AA704
 
Hananuma Masakichi
https://www.atlasobscura.com/articles/hananuma-masakichi-japanese-living-dolls
 
https://www.ripleys.com/weird-news/masakichi/ 
 
 
Sellő kép:  http://www.tarrdaniel.com/documents/KulturalisAntropologia/kappa_monster.html