Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Beastars: Egy állatok által ábrázolt társadalom

A Beastars először Paru Itagaki manga szériájaként látta meg a napvilágot, mely 2016. szeptember 8.-a óta mai napig bővíti történetét és világát.

A sokak által kedveltté vált, Orange animációs stúdió által megvalósított anime adaptáció pedig 2019 októberében jelent meg, a japán Fuji TV csatornán, s ezt a verziót később licenszelte a Netflix.

Maga a történet központjában egy antropomorf, intelligens állatok által felépített társadalom van, a cselekmény egyik központi eleme pedig az állati rétegeken belül a növényevők és a ragadozók közti folyamatos szociális ellentmondás, feszültség és elnyomás. A cím jelentése mögötti háttér pedig nem más, mint egy titulus, amit az állatok érnek el altruizmusukért és példás magatartásukért.

A cselekmény kiindulópontja mind a mangában, mind az animében egy rejtélyes gyilkosság esete, mely a Cherryton Akadémián (a központi helyszínen) történt. Főhőseink és az iskola többi diákja rémült szimpátiával tekint erre a váratlan eseményre, és mint történeti elem, ez egy folyamatos, lappangó feszültséget kelt az iskola atmoszférájában a további események hátterében, hiába tűnik elsőre egy ártatlan „highschool drama” -nak az egész koncepció.

Maga az eseménysorozat központja a szószerinti értelemben „magányos farkas” Legoshi, és az igen imádnivaló fehér nyuszi, Haru nem mindennapi kapcsolata körül forog. Az érzelmi nehézségek viszont csak akkor kezdik el igazán egymást követően lavinaként érni a nézőt, miután Legoshi rádöbben, hogy faji különbözőségük ellenére, elkezdett komolyabb érzelmeket táplálni Haru iránt.

Ha mindezt egy laikus olvasó vagy néző meghallaná, először azt hinné, hogy ez csak valami fabula vagy gyermekmese alapja, hogy a „Nagy, gonosz farkas beleszeret a cuki nyusziba”, ám a Beastars-nak nem merül ki ennyiben a lényegi felépítése.

A Beastars narratívája olyan komoly témákat és morális kérdéseket is feszeget, mint a: rasszizmus, faji diszkrimináció, iskolán belüli kiközösítés, közös fajokon belüli erőszak, fajok közötti ellentmondás, szexualitás, illetve az evolúció végtermékeként megmaradt állati ösztönökkel való küzdelem.

Mindezek mellett a manga és az anime Legoshi szemszögéből megmutatja az imént említett folytonos morális és mentális harcot a biológiai ösztöneivel és a racionális gondolataival, illetve a saját maga tinédzserkori dilemmáival.

Az eredeti forrást és az animét tekintve is az alkotó(k) remekül bemutatják a társadalomnak olyan verzióját, mely állatokhoz lett igazítva. Nüánsznyi és nagyvonalúbb részletek is feltűnnek a világban, mint például ragadozókra vonatkozó szabályzatok, amik gátolják őket abban, hogy felfalják növényevő állattársaikat, azonos fajokon belüli rivalizálás, egy kulturális rendezvény, melyet a dinoszauruszok tiszteletére rendeznek, akiket egyfajta „ősatyáknak” tekintenek. Illetve még olyan apróságok, hogy a kistestű állatok (mint például a rágcsálók) részére külön sávok vannak kialakítva, hogy a nagyobb termetű állatok ne tapossák össze őket.

Képi világát tekintve az anime, a mostanában divattá vált CGI animáció által egy gyönyörű és kohezív látványvilágot teremt. Viszont az elmúlt egy-két év 3D animációs anime-felhozatalából talán a Beastars tűnik ki legjobban az alapkoncepció stilizált megközelítésével. Maga a stílus pedig amivel meg van rajzolva különösképpen emberi arcvonásokat ad a karaktereknek, aminek köszönhetően a néző könnyebben tud azonosulni és szimpatizálni velük, mindezek mellett visszaad valamennyit a klasszikus „animés” stílusból. Paru Itagaki mangáját tekintve ugyanezeket el lehet mondani, csak ezen szempontok egy totálisan eltérő irányzatban állják helyüket. A mangaka igen sajátos rajzstílusával ábrázolja a karakterek állati vonásait és tükrözi azok mélyebb, „emberibb” érzelmeit.     

Viszont azt is meg kell említeni, hogy alapvetően egy mangaka jóval kevesebb eszközzel rendelkezik, ami megnehezítheti a komplex képi világ megteremtését. Éppen ezért hagyatkozhat Itagaki az árnyékolás technikájára, illetve a karakterek kidolgozott arcvonásaira, melyekkel sajátos, egyszerű, de mégis érdekes stílust mutat be.

Összességében én úgy gondolom, hogy a Beastars mindkét médiumon belül sajátos és egyedi módon megközelített új világot mutatott be nekünk. Remekül ábrázolja a meglepően emberi küzdelmeket, melyeken a karakterek minden egyes epizódban keresztül mennek. A manga megéri az elolvasást, az anime pedig teljesen megéri a megtekintést. Mint azt ahogy a cikk elején is említettem, a manga a mai napig folyamatosan bővíti történetét. És hiába dolgozta fel az anime mindössze töredékét annak, ami a mangában történt, Studio Orange még márciusban hivatalosan is bejelentette a készülő második évadot. Sajnálatos módon a COVID-19 járvány ennek a kiadására is hatással volt, ezért nem tudunk százszázalékos megjelenési dátumot, azt viszont igen hogy várhatóan 2021 elején lesz elérhető akár már Netflixen is. A rajongók kíváncsian várják hogy az anime hogyan dolgozza fel a manga eseményeit, és hogy hogyan fejlődik tovább a Beastars története, és Legoshi és Haru nem mindennapi kapcsolata.

Írta: Barcza Laura

 

Források:

Netflix
YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=6AnpsVYlFIc

Beastars WIKI: https://beastars.fandom.com/wiki/Beastars

Kép: anime2you.de