Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Ön itt jár: > Kezdőlap > Blog- Japán kultúra és érdekességek >

A japán fürdőkultúra és a japán onsen

Amikor Tōkyō-ban, a Hotel Ibis-ben dolgoztam szakmai gyakorlaton, megkérdeztem a munkatársamat, hogy szerinte mi az, ami leginkább jellemzi egy japán számára az ideális kikapcsolódást és utazást. Akkor még kevéssé ismertem Japánt, ezért azt gondoltam, hogy talán olyasmit fog említeni, hogy néhány nap utazás egy híresebb turista központba, mint Nara, Kamakura, Nikkō vagy Kyōto. Meglepődtem amikor azt mondta, hogy számára egy ideális kikapcsolódás az, ha ellátogat egy onsen ryokanba ( 温泉 旅館、 ejtsd: onszen rjokan) és ott eltölt néhány napot a barátnőivel vagy a férjével, jókat esznek, isznak, fürdőznek, kirándulnak, kikapcsolódnak. Akkor még nem volt alkalmam személyesen is ellátogatni egy japán onsenbe, ezért fejben nagyjából úgy képzeltem el, mint egy itthoni wellness hotelt. Aztán persze ez megváltozott és azóta is nagy rajongója vagyok a japán onseneknek. Ebben a blogbejegyzésben most ezekről fogok kicsit részletesebben beszélni.

Hakone Airo Onsen Ryokan

Japánban több mint 3000 meleg vizű forrás található. A buddhizmus és sintoizmus elterjedése nagyban hozzájárult a fürdőkultúra kialakulásához. A rituális megtisztulás mindkét vallásban fontos, nem véletlen, hogy a mai napig mielőtt belépünk egy templomba, előtte meg kell tisztulnunk a kihelyezett kútnál. A buddhizmus oly mértékben fontosnak tartja a tisztaságot, hogy az egyik tézise kimondja, hogy a lelki megtisztulás feltétele a testi tisztaság. Ugyanakkor a fürdőzés pozitív lelki hatásai is igen fontosak a japánok számára, hiszen egy hosszú fürdőzés hozzájárul a relaxációhoz, felfrissüléshez és ellazuláshoz. Ezen felül a japán kultúra, mint viselkedés kultúra is fontos szerepet tölt be, hiszen az onsenek illendő használata mellett a fürdőzők nagy figyelmet fordítanak arra, hogy mindent a rendeltetésüknek megfelelően használva megőrizzék a rendet mások számára is. Ez gyermekkortól a nevelés része, erősítve a japán kollektív társadalmi tudatot is, vagyis azt, hogy mindenki a nagy egész része és a dolgokat úgy kell használni, hogy annak előnyeit mindenki más is élvezhesse.

Van egy japán kifejezés, amivel lehet már találkoztál is: a “hadaka no tsukiai”- 裸の付き合い, avagy a meztelen találkozás  kifejezés is erre utal. Amikor meztelenek vagyunk, akkor mindenki egyenlő, ilyenkor nem látszódik, hogy cégvezetők, vagy biciklis futárok vagyunk, ilyenkor minden külsőséget levetünk és önmagunk vagyunk.

Az onseneknek nagy kultúrális jelentősége volt már régen is, nem meglepő, hogy kedvelt témája volt az ukiyo-e fametszet művészetnek, amelynek köszönhetően több történelmi infot is megtudhatunk a japán onsen kultúráról. Ilyen például a Chikanobu Yoshi ukiyo-e mester egyik híres képe, amely fürdőző nőket ábrázol. Ez tulajdonképpen egy hírdetői grafika az 1800-as évek végéről, csábító, fürdőző hölgyeket ábrázolva, arra buzdítva az embereket, hogy látogassanak el Ikaho-ba az onsenbe. A bal felső sarokban látható táblán pedig egy sor betegséget sorol fel, amelyre az onsen víze hatékony lehet, pl. reuma, idegesség, paralízis.

Asante Inn Onsen

 

Hogy alakultak ki az onsenek Japánban?

A Heian-korszakban (794-1185) élte első virágkorát a japán fürdőkultúra. Elsősorban az arisztokraták körében vált népszerűvé, akik onsenbe kikapcsolódásra és az idő múlatására jártak. Felfedezték a víz sebgyógyító hatásait is és így a harcos kasztok (szamurájok) körében is elterjedté vált a fürdőzés. Az első melegvizes közfürdő Sentō (magyarul ejtsd: szentó) létrehozása a 13. században tatálható.

Az Edo-korszak (1603-1867) alatt a köznép körében is elterjedté váltak az onsenek, japánul kanjival: 温泉 (magyarul ejtsd: onszen), a japán melegvízes termálfürdők.  Ugyancsak ekkor terjedtek el a sentōk (közfürdők) is, mivel azok telepítését a sógunátus is támogatta. Mindkettőt hagyományosan a közfürdőzésre használták, így azok mindenki által elérhetők voltak.

Az Edo-kort, a Meiji-korszak követte, mely számos változást hozott, nem csak a fürdők tekintetében. Ekkor nyíltak meg ugyanis Japán kapui a nyugati kultúra felé. 1890-ben törvényileg betiltották az eltérő nemek közös fürdőzését és szigorúan ellenőrizték is azt. Máig érvényben lévő szokás ez, de eldugottabb vidéki helyeken (szigorúan Japánok számára) még előfordulhatnak koedukált onsenek. Egy német orvosnak, Erwin Baelznek is nagy szerepe volt néhány hakonei és kanagawai onsen létrehozásában, több tervet is készített azok megépítésére és nagyban terjesztette a balneológia jótékony hatásait az egészségre.

Onsen Guest House Tsutaya

 

Az ukiyo-e fametszetek kapcsán az onsenek kedvelt vissza térő téma a fürdőzés. Hiroshige híres ukiyo-e művészt például többször is megichlette az a természeti erő, amelyeknek az onsenek is köszönhetőek (vulkánok) és számos fametszetet készített vulkán kitörésekről, földrengésekről, tsunamikról az onsenek mellett, jelezve ezen természeti erők kettősségét: az áldásukat (onsen) és az átkukat (katasztrófák).

A hét híres Hakone onsen is az Edo-korban lett létre hozva az út mentén, amely Edo (mai Tokyo) és Kyoto (a régi főváros) között futott. Érthető okok miatt fontos volt a forgalmas út a onsen turizmus szempontjából. Ekkoriban (1644-tól) volt egy szokás is: minden évben más onsent választottak ki, ahonnan 2 hordónyi onsen vizet kellett szállítaniuk az Edo palotába naponta a shōgun számára. Mivel a shōgunok évszázadokon át meg voltak győződve az onsen víz jótékony hatásáról, és ezt a szokást 1805-ig folytatták is, ezért aztán Japán szerte a Hakone térség az ország onsen központjává nőtte ki magát.

Japánban a 20. században a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a fürdőzés újra élte virágkorát.  A javuló életminőségnek köszönhetően egyre többen jutottak el a fürdőkbe, akár heti rendszerességgel is. Ekkor váltak naggyá a máig közismert fürdőhelyek Izu, Hakone és Arima városában. Ugyanakkor a víz gyógyászati és vallási felhasználása helyett, már a kikapcsolódás és szórakoztatás vált a felkeresésük motivációs hátterében.

Matsuzakaya Honten Onsen

 

Napjainkban az onsenek a japán belföldi turizmus meghatározó részét képezik. A japánok szemében Japán a “meleg források földje”. Egyrészt azért, mert Japán a világ geológiailag egyik legaktívabb területén fekszik, több ma is aktív vulkánja van. A vulkáni régiókban koncentrálódnak Japán hőforrásai, közel 20.000-t tartanak számon és még ennél is több ásványvízforrással rendelkezik. A feltörő vizek hőmérséklete általában 14-108°C között alakul. Japánban a legalább 25°C feletti (természetes hőfok, melegítés nélkül) és a kijelölt 19 kémiai elemből legalább egyet tartalmazó vizet nevezik termálvíznek. Az átlagos vízhőmérséklet 40-42°C között alakul, de léteznek fürdők magasabb hőmérsékletű vízzel is. A termálvizek gyógyászati alkalmazása a balneoterápi területéhez tartozik és minden olyan gyógykezelést jelent, mely során ásványvizet vagy termálvizet alkalmaznak. Ebből a szempontból Magyarország is szerencsés helyzetben van amúgy. Japánban a gyógyászati célokra alkalmas forrás hőforrások nagy része kénsavat és kevés klórt tartalmaz, ezért elsősoran reumás megbetegedésekkel, idegrendszeri megbetegedésekkel és emésztési zavarokkal küzdők kezelésére alkalmasak. Ez a szakmaibb magyarázat, amelyet persze jó megemlíteni, de olvasást követően szinte mindenki el is felejti. A japánok ismerik persze az onsenek jótékony hatásait, mégis az onsenek látogatása az együtt töltött kellemes idő, a finom ételek és a kikapcsolódás miatt szervesen beleivódótt a japán kultúrába és annak elválaszthatatlan részét képezi. Részben a hosszú időkre vissza nyúló történelme miatt, részben azért, mert a mai napig az onsenbe járást a test megtisztulásával kötik össze. A víz általi megtisztulás a shintō vallásban a misogi. A buddhizmusban a rituális fürdőzést amúgy saikaimokuyoku-nak (斎戒沐浴magyarul ejstd: szaikaimokujoku) hívják, amely a test megtisztítására utal a vallási ritus részeként. Ha ugyanez egy onsenben történik, azt yugori-nak hívják és ez utóbbinak van egy szellemi megtisztulás vonulata is. Régebben a misogi rituléját az újjászületéssel hozták kapcsolatba, miszerint a misoginak hála egy új “én” születik. De nem csak a spirituláis oldala miatt tartják fontosnak, hanem azért is, mert sokáig úgy gondolták, a forró vízben fürdés a fiatalság megőrzésének egy módja, amelyet a modern kutatások állítólag meg is erősítenek. 

Kertész Alexandra

Képek: booking.com