Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Ön itt jár: > Kezdőlap > Blog- Japán kultúra és érdekességek >

A sake, 酒 avagy magyarul szaké: a japán rizsbor

Talán a legkarakteresebb japán ital a saké, amit nihon shu-nak is neveznek. A "rizsbort" már évszázadok óta főzik Japánban.

A maximum 18% alkoholtartalmú ital, a közhiedelemmel ellentétben, azonban a sörfélékhez tartozik. Két változata van, a száraz, amelyet melegen (atsukan) isznak és az édes, amit hidegen (raisu), sóval fogyasztanak. A sakét rizsből, vízbél és koji-ból készítik, ez utóbbi felelős az erjedés beindításáért. A párolt rizst, kihűlése után aspergillus oryzae élesztőgombával oltják be, amely a keményítőt erjeszthető cukorra bontja le. A szaké készítése a rizs, a víz és a koji összegyúrásával kezdődik, amit egy erre a célra kialakított kádban egy hónapig hagynak erjedni. Az ebből keletkező 11%-os alkoholtartalmú úgynevezett moto keletkezik. A második erjedés az eredeti alapanyagok pótlásával veszi kezdetét, amely egy hétig tart. A sakét végül a pihentetés és a szűrés után palackozzák. A saké fajtáját számos tényező befolyásolja, a víz minősége, a hozzáadott koji mennyisége, de még a felhasznált rizs fényezésének foka is. A rizs fényezésekor eltávolítják, a rizsszemek felületén találhat zsírokat és fehérjét, amely nagyban ronthatja a saké minőségét.   

A rizs fényezésének foka szerint az alacsonyabb minőségtől a legjobb minőség felé haladva az alábbi kategóriákat különböztetik meg: A futsu, amely esetében a rizsfényezés után a rizsszemek eredeti méretének több mint kétharmada marad vissza, tehát a fényezés mértéke elenyészőnek tekinthető. A honjozo, amelynél maximum 70%-a marad vissza a rizsszemek eredeti méretének. Az alacsony erjedési hőmérsékleten főzött ginjo esetében a rizs fényezése kevesebb, mint 60%. És végül a legjobb minőségű és legtisztább ízű daiginjo, amely esetében a különleges rizstisztító technikáknak köszönhetően a rizs eredeti méretének a felét csiszolják le. A saké, mint alkohol tartalmú ital fogyasztásának élvezete és az ételkészítésben való felhasználása mellett, számos vallási és ünnepi esemény fontos kelléke. A shinto megtisztító szertartások alkalmával gyakran fogyasztják, az istenekkel való kommunikáció elősegítésére. A mezőgazdaságban dolgozók az isteneknek szakét ajánlanak fel a következő évi gazdag termés reményében. A második világháborúban a kamikaze pilóták sakét ittak, hogy küldetésük sikerrel járjon. A különböző ünnepeken, és ünnepélyes eseményeken gyakran fogyasztják az ünnepi sakét, amit ivai-sakénak hívnak.

Az újévi fesztiválon hagyományosan toso-t (toszo) isznak, amely egy tososoan (toszoszan)-nak nevezett kínai gyógyszert tartalmazó ivai-saké fajta.[1]

 

Kép: Pixabay

 

[1] John Gauntner (2002) The Sake Handbook, Tuttle Publishing, Boston, Massachusetts, USA
Tartalomhoz tartozó címkék: gasztronómia hír I Love Japan Blog