Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Boldognak érzik magukat az emberek Japánban?

Március 20.-án van a boldogság világ napja, amely az ENSZ által is elfogadott, nemzetközi ünnep. Az ötlet eredetileg Bhutánból származik, ahol a bruttó nemzeti boldogság fogalmát bevezették, mint a jólét egyik mérő számát. Ennek fényében kilenc olyan tényezőt határoztak meg, amely alapján a boldogság mérhető.

japan fushimi inari taisha érdekesség, boldogság

Mivel az elmúlt napokban több, boldogság világ napjával kapcsolatos cikkbe is bele futottam, gondoltam megnézem, hogy mindez hogy alakul Japán, vagy Magyarország esetében.
Te hogy határoznád meg a boldogság fogalmát? Szerinted mi az elégedett, boldog élet alap köve?
Természetesen ez szubjektív. Mégis ahogy ezekről olvastam, eszembe jutott a Japán és az ikigai fogalma. A japán filozófia szerint ugyanis minden ember számára létezik az "Ikigai", az ok, amiért létezünk. Ez az a küldetés mondhatni, amellyel a világra születtünk, az ok, amiért reggelente felkelünk és haladunk az életünkkel. A japánok úgy gondolják, hogy ez a bizonyos ikigai, vagyis a lét értelme a hosszú és elégedett élet alapköve.
 
A mérőszámok, amelyet a boldogság mérésére használnak, nagyon összefügg azokkal az elemekkel, amelyek ahhoz kellenek, hogy megtaláljuk az ikigait, és elégedett, hosszú életünk legyen.
Melyek a hivatalos mérő számok? Például az egy főre jutó GDP, a társadalmi támogatás, egészséges várható élettartam, a szabadság érzete a döntéseinkben, nagylelkűség, korrupció megléte vagy hiánya stb.
 
Amúgy Japán a folyamatosan öregedő társadalmával a második helyen áll a várható élettartam szempontjából, addig például az egyéni döntések szabadsága terén már jóval alacsonyabb értéket ért el. Azaz a megkérdezett személyek úgy érzik hogy nem dönthetnek az életükről eléggé szabadon. Meglepő, hogy a nagylelkűség szempontjából a megkérdezettek milyen nagy aránya érzi annak hiányát. Bár az egy főre jutó jövedelem még mindig magas, de romlás látható ezen a téren is.
apán 2019-ben az 58 helyen volt ezen a listán és átlagosan 10-ből 6 pontot adtak, vagyis a boldogság érzetüket nagyjából középre helyezték.
Akik kicsit jobban ismerik a japán társadalmat az átlagnál, azok tudják, hogy mint minden országban, Japánban is megvannak a társadalmi problémák és azok kihívásai. Mégis, a hosszú életet nem lehet kizárólag a jó egészségügyi ellátásnak betudni, annál kicsit tovább kell gondolkodni.
 
Az ikigai, amelyről említést tettem, a következő szempontok írható körbe, ha egyáltalán körbe írható:
1, Aktívnak maradni és azzal foglalkozunk, amit szeretünk.
2, A stressz és a folyamatos rohanás lecsökkentése, kiiktatása az életünkből.
3, Tudatos étkezés bevezetése. A kevesebb néha több.
4, Az emberi kapcsolatok fontossága.
5, Ép testben ép lélek.
6, A nevetés jótékony hatása.
7, Sok Okinawával kapcsolatos riport kapcsán megemlítik, hogy természet milyen fontos szerepet játszik az ott lakók életében. A természet szeretete, ápolása és annak közelsége.
8, Hálásnak lenni azért, amink van.
 
Természetesen mindenkinek az egyéni értelmezése határozza meg, hogy hogyan értelmezi, de nagy általánosságban a séma ráhúzható mindenre.
 
Ami elgondolkoztatott az egésszel kapcsolatban az a következő: hogy lehet, hogy bár Japánból származik az ikigai felfogása és itt élnek a világon a legtovább az emberek, mégis az átlag Japán ember nem érzi különösebben boldognak magát?
 
Persze minden társadalomnak vannak nehéz sorsú egyéni és társadalmi problémái. Ahogyan felsoroltam a tényezőket, amelyek az ikigai-hoz köthetők, most felsorolom a társadalmi problémákat, amelyek gyakran előkerülnek.
 
Japánban a következőkről lehet a legtöbbet olvasni:
- Hikikomori jelensége
- Túlóra, depresszió és a karoshi,
- Iskolai bántalmazások, később munkahelyi bántalmazás
- Gyerekekkel szembeni erőszakos vagy gondatlan viselkedés
- Egyenlőtlenség férfi és nő között
- Magas öngyilkossági arány
- Gyerek stressz alá helyezése az iskola miatt már kis gyerek kortól
- Alacsony gyerek vállalási hajlandóság
- Honmae-tatemae okozta problémák

Aki ismeri a blogomat és követi ezt az oldalt, talán észre vette, hogy igyekszem nem szuperlatívuszokban beszélni Japánról. Szeretem a japán kultúrát, de nem szeretem ajnározni azt. Úgy gondolom, nagyon sokat lehet tanulni a japánoktól, de mint mindenhol, ott sincs kolbászból a kerítés.
 

Írta: Kertész Alexandra