Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Érdekességek, amiket tartsunk észben, ha japánokkal találkozunk

Napjainkban a japán-magyar gazdasági és  kulturális kapcsolatok virágoznak. Ezért a japán-magyar személyes találkozásoknak egyre nagyobb jelentőségük van. A két fél  érintkezésénél a kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében érdemes odafigyelni arra, hogy egyes szavak, gesztusok, más-más jelentéssel bírnak. Összeállítottam egy  listát arról, hogy mit érdemes észben tartani japánokkal törtnő beszélgetés során. A listát folyamatosan bővítem, ha kiegészítenéd valamivel, csak jelezd!

 

  1. A japánok nem néznek a szemünkbe, helyette a száj, mellkas közötti területet figyelik a  kommunikáció alatt. Japánban illetlenség egyenesen a másik fél szemébe nézni, különösen, ha egy nálunk magasabb rangú személlyel kommunikálunk. Részben ezért sem szabad sértésnek venni, ha a száj-mellkas közötti területet figyelik. (Hiszen egy magyar számára a szemkontaktus kerülése az érdeklődés és tisztelet hiányának érzését keltheti, valamint azt sugallja, hogy a másik fél nem őszinte a kommunikációban.) Ez is az egyik oka annak, hogy a mélyen dekoltált ruhák viselése illetlen Japánban.
  1. Beszélgetés közben sokszor használták a „hai” és „sou desu” kifejezéseket. Egy magyar számára ez azt az érzést keltheti, hogy egyetért a hallottakkal, pedig valójában ezzel csak azt akarja kifejezni, hogy figyelmesen hallgatja a mondandónkat.
  1. Japánban nem mondanak egyértelműen nemet、ugyanis azt gondolják, hogy egyértelműen nemet mondani illetlenségnek számít. Helyette azt a kifejezést mondják, hogy „chotto muzukashii desu”, ami valójában annyit tesz „mattaku muri desu”, vagyis felejtsd el... 
  1. Japánban gyakran ha nem tudnak valmit, az arcuk előtt integetnek a kezükkel. Ez egy magyar számára félreérthető, hiszen ezt a mozdulatot a kellemetlen szagok elhesegetésére szoktuk használni.
  1. A japán hölgyek nevetés közben a kezükkel eltakarják a szájukat. Ez a mozdulat egy magyar számára azt az érzést keltheti, hogy az illető személy rajta nevet és ezzel a mozdulattal ezt akarja palástolni. Holott csupán Japánban nem illik teli szájjal nevetni.
  1. Ha tárgyalópartnerünk becsukja a szemét a beszélgetés közben, az valójában a koncentrálás egyik jele, nem pedig azé, hogy elaludt a mondandónkon.
  1. A maszk használata Japánban nem csak a korona vírus idején terjedt el. Valójában régóta használják. Ha például valaki úgy érzi, picit meg van fázva, hordja a maszkot, ezzel védve a körülötte élőket. Milyen jó lenne, ha ez a szokás a korona vírust követően is megmaradna és ezezntúl mindenki odafigyelne arra, hogy a megfázás idején védjük egymást és ne terjesszük tovább a betegségünket.
  1. Japánban illik az asztaltársunk poharát újra tölteni. Amikor előszőr voltam japán ismerőssel étteremben, csodálkoztam ezen, azt hittem, hogy le akar itatni minket. Valójában ez csupán egy kultúrális sajátosság. Nekünk sem szabad elfeledkeznünk erről, és a vacsora közben folyamatosan újra kell töltenünk partnerünk poharát (különösen, ha alkoholt fogyasztunk). Ha nem kérünk többet, akkor a legjobb, ha poharunkat érintetlenül itallal teli hagyjuk.
  1. Magyarországon az orrot kifújni nem számít illetlenségnek. Japánban viszont elfogadott a  szipogás és az orrfújás nyilvános helyen illetlenségnek számít. A legjobb, ha elvonulunk orrot fújni, ugyanakkor ha mellettünk valaki nagyban visszaszívja az orra tartalmát (ezt többnyire összetéveszthetetlen hangos hang kíséri), nem illik látványosan fintorognunk.
  1. Nem szabad Japánbank  koccintáskor a „csincsin” kifejezést használni, Japánban ugyanis a kisfiúk fütyijét hívják így. Japánban a „kanpai” az illendő köszöntés ilyenkor.
  1. A viccek kérdése egy érdekes sajátosság. Mivel a japánok humora különbözik a miénktől, érdemes nem viccelődni, mert vagy nem értik, vagy félre értik. A legjobb az, ah kezdetben nem viccelődünk és mihelyt kicsit jobban megismerjük a japán humort, magunktól érezzük majd, hogy mikor mit illik.
  1. Ne lepődjünk meg, ha egy-egy kérdést többször tesznek fel. Nem értetlenkedni akarnak, hanem egyszerűen több információra van szükségük. Nem szabad idegesen reagálni, hanem helyette mindig a lehető legegyszerűbben elismételni válaszunkat.
  1. H valamit kérni szeretnénk (egy tolltól kezdve a nagy szivességig), van egy bizonyos séma, amit illik követni. Előszőr illik elmeséllni a kérés hátterét, megindokolni a kérésünket. Majd picit illik szabadkozni, hogy legyen a másik félnek lehetősége hátrálni ha nem tud segíteni. Majd a legvégén elnézést kérni, amiért kellemetlenséget okoztunk a kérésünkkkel és megköszönni a segítséget.