Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Himiko, Japán sámánkirálynője

2009-ben japán archeológusok egy csoportja fantasztikus régészeti felfedezést tett. Nara prefektúrában található Sakurai városának szélén található temetkezési dombnál egy királyi sírt találtak, melyet a szakértők a radiokarbon kormeghatározás alapján a legendás japán sámánkirálynőnek, Himikonak tulajdonítottak. Az értékes lelet igazolása azonban lehetetlennek tűnik a mai napig, mert a császári ház dinasztikus okokra hivatkozva minden régészeti feltárást megtiltott. A régészeti leletek bizonyító erejével ugyanis esetlegesen magát a császári ház eredetét is kétségbe vonhatják, mivel a hivatalos elképzelések szerint a jelenlegi uralkodó is Himikotól származik.

Kicsoda volt hát ez a legendás nő, akinek nevét az egész Távol-Kelet ismeri, a Felkelő nap országában azonban egészen az Edo-korig hiányzott a köztudatból?

 

Akit az Ég alatti is elismer…

Himiko (vagy más leíratban Pimiko, japánul: 卑彌呼/卑弥呼 ) időszámításunk után a II.-III. században élt japán-szigeteki uralkodónő volt, aki kiváló diplomáciai kapcsolatokat ápolt a szomszédos Kínával és Koreával. Ebben az időben Japán még nem létezett önálló, egységes államként, több tucat apró nemzetség és királyság alkotta. Himiko királynő (Kr.u. 170-248) a késő Yayoi korszakban élt és uralkodott. Országát a történelemkönyvekből úgy ismerjük Yamato – koku (邪馬台国, magyarul ejtve: Jamato koku) vagy más néven Yamato -kuni (大和国, magyarul ejtve: Jamato kunyi). A királynőről leginkább az ősi kínai források tesznek említést, méghozzá úgy, mint a dicső Wei dinasztia uralta országnak (Kína akkori neve) jó barátja, Wa (Japán akkori neve) országának uralkodója. A kínai szájhagyomány úgy tartotta, Himiko valójában egy nagy hatalmú sámán, aki boszorkányos praktikáinak köszönhetően uralkodik népe felett. Félték és tisztelték természetfeletti erejét. Időszámításunk után 239-ben Gi császár a ’Sin Gi Wa O’ tiszteletbeli címet, valamint 100 bronz tükröt ajándékozott a sámán királynőnek, mely a legmagasabb uralkodói ragnak járt az adott korban.

 

Boszorkány vagy főpapnő?

Himiko személyét már uralkodása idején is különös misztikum kísérte. A korabeli kínai beszámolók szerint a királynőt demokratikus úton választották meg az emberek sok évtizednyi háborús időszakot követően.  Az uralkodónőt ritkán lehetett látni, mert egy szigorúan őrzött erődben (egyes feltételezések szerint egy toronyba elzárva) élt, ahol zavartalanul kapcsolódhatott a szellemvilághoz. Kényelmét és nyugalmát mintegy ezer női rabszolga biztosította az erődön belül. Sosem ment férjhez, udvartartásában csupán egyetlen férfinek volt helye: fiatalabb fivérének, aki által kapcsolatot tarthatott a külvilággal. A királynő személyesen sosem fogadott követeket, ezt a szerepet így öccse töltötte be.

 

Himiko halálát (Kr.u. 248) követően népe hatalmas, 150 méter hosszú temetkezési helyet készítettek számára, ahova ezer férfi és ezer női rabszolgát áldoztak fel és temettek a holttest mellé. Ezt követően országának élére férfi vezető került és újból belviszályok kezdődtek. Pár év múlva egy 13 éves lány, Iyo került a trónra, akit rokoni szálak fűztek a hajdani sámánkirálynőhöz. Himikohoz hasonló sámán képességeinek köszönhetően helyre állt a béke és Japán új korszakba lépett, amit úgy hívtak Kofun időszak (Kr.u. 250-538).

Nőközpontú társadalom a Felkelő nap országában

Himiko neve ősi kínai nyelven azt jelenti: a Nap gyermeke, vagy másképpen Napistennő. Régészek egy csoportja meg van győződve arról, hogy a legendás királynőt a sintó vallás Napistennőjének, Amaterasu földi megtestesülésének tartották a korabeli japánok. Himiko képes volt kapcsolatba lépni a láthatatlan szellemi világgal, egyfajta közvetítő volt a földi világ és az árnyékvilág között. Ennél fogva népe olyan kiváltságos hatalommal ruházta fel, mely magába foglalta az adott ország vallási, politikai és gazdasági vezetését is.

Nevét meglepő módon sem a Kojiki (japánul: 古事記, magyarul: Kodzsiki), sem a Nihongi ( 続日本紀, Shoku Nihongi, magyarul: Nyihongi) nevű ősi japán tekercsek gyűjteménye nem említi, hiszen a konfucionista ideológia és buddhizmus tanításai száműzték a japán emberek tudatából a női vezetők fontosságát és létjogosultságát. Az új korszak elhozta a patriarchális társadalmi berendezkedést a szigetországba, így a nők aktív társadalmi szereplőkből lassan a férfi központú világ asszisztenseivé váltak.  Himiko tehát nem volt egyedülálló a korszakban, amelyben élt. Hozzá hasonlóan szerte a nagy a világban még számtalan női vezető rendelkezett politikai és gazdasági hatalommal saját közösségükben, melynek alapját elsősorban a vallási vezetőként betöltött egyedülálló szerepüknek köszönhettek.

Himiko a modern időkben

Mivel a régészeti kutatások sok kérdésre nem tudtak egyértelmű választ adni, a találgatásoknak köszönhetően sok település próbálta magáénak tudni a legendás királynőt, és valamilyen módon emléket állítani a személyének. Sakurai városában (ahol az állítólagos sírt találták) életnagyságú Himiko kabala figura várja az oda látogatókat, mi több, a város vezetői létrehoztak egy saját weboldalt is a sámán királynőnek ’Himiko-chan’s Page’ néven.

Kyūshū szigetén a Kanzaki vasútállomás előtt a róla készült szobor, míg a Hayato városában a tiszteletére emelt szentély található. A Kyūshū Sörgyár néhány éve ’Himiko Fantasia’ nevű shōchū (焼酎, magyaul sócsú) japán alkoholos italt is piacra dobott.

A Yoshinogari Történelmi Parkban az évente megrendezett tűzfesztivál is Himiko nevéhez fűződik, ahol az ünnepség fénypontja a sámánkirálynőnek öltözött színész táncbemutatója.

Az ’Erős és független nő’ mintaképe Japánban

A japán popkultúrában Himiko a női hatalom, a nemzeti származás, az okkult képességek szimbóluma. Meglepő módon az egyik japán iskola kampányarca is a legendás királynő, aki arra biztatja a diákokat, hogy jól rágják meg az ételt, ahogy Himiko is tette, hogy ugyanolyan erősek és egészségesek legyenek, mint a hajdani királynő.

Természetesen a szépségipar is meglovagolta a királynőt övező népszerűséget; a 18 éven felüli japán nők bátran nevezhetnek a Himiko Szépségkirálynő versenyre, melynek nyertese értékes kozmetikai csomagot és magas pénzjutalmat kaphat. 

A kérdés csupán az, vajon mennyire hiteles egy legendás női vallási vezetőt összekötni egy olyan modern kozmetikai termékkel, melyet valószínűsíthetően sosem használt a róla elnevezett személy? De ez már teljes egészében a fogyasztóra van bízva.

Himiko számos film, regény, manga, anime és videojátékok karakterének inspirációjaként szolgált. Legyen bár despotikus gazember, egy példakép, a nemzeti vagy helyi identitás szimbóluma, egy szentély naiv papnője vagy egy szexuális fantázia megtestesülése, Japán sámánkirálynőjének emléke ott él a köztudatban, és reméljük, még sokáig ott is marad.

 

Írta: Ballagó Petra
 
Források, képforrások:
 
 
 
 
Képek:

https://www.ancient.eu/Queen_Himiko/  

https://www.univie.ac.at/rel_jap/k/index.php?curid=1438

https://www.amazon.co.jp/%E6%88%A6%E4%B9%B1%E3%81%AE%E9%82%AA%E9%A6%AC%E5%8F%B0%E5%9B%BD-%E9%87%8E%E6%9D%91%E7%AF%A4%E5%8F%B2/dp/4904850041/

https://twitter.com/himiko__chan

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/ja/0/05/Hashihaka_kohun_aerial.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Yoshinogari-iseki_zenkei.JPG