Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Ön itt jár: > Kezdőlap >

hír

2020. 05. 22. 09:49:13

A legyező a hagyományos japán öltözet elmaradhatatlan kelléke. A denevérszárnyra emlékeztető eszköz a Felkelő nap országában a barátság, a hűség és a jó szándék szimbóluma. Úgy tartják, hogy a legyező fogantyúja jelképezi az élet kezdetét, a bordák pedig az emberek egyéni útjait, melyek a születésünk után annyifelé ágaznak, ahányan csak vagyunk. 

2020. 05. 17. 18:45:37

Ebisu ( 恵比寿, magyarul ejtsd: Ebiszu) a halászat és a kereskedelem shintō isteneegyike a Shichifukujin-nek (七福神, magyarul ejtsd: sichifukudzsin) más szóval a 7 buddhista szerencseistennek Japánban. Társaival ellentétben ő az egyetlen, aki valóban japán eredetű, nem pedig kínai vagy indiai átvétellel került át a szigetországba.  

A hét szerencse isten

2020. 05. 17. 17:59:39

A Beastars először Paru Itagaki manga szériájaként látta meg a napvilágot, mely 2016. szeptember 8.-a óta mai napig bővíti történetét és világát.

2020. 05. 12. 21:29:27

A tengu ( 天狗) a shintō vallás egyik legérdekesebb és legtitokzatosabb teremtménye.

2020. 05. 12. 20:46:52

1921-ben egy fiatalember érkezik Sanghajba, hogy az Osaka Daily számára tudósítson a polgári átalakulást megélő Kínáról. A férfi nem más, mint Akutagawa Ryūnosuke, aki fiatal kora ellenére hazájában már ismert író. Idegenvezetője Shiro Murata, akit polgárháborús múltja igazán harcias jellemmé formált.

2020. 05. 12. 20:28:30

"Urunk, kérünk, adj fényt a keresőknek, világosságot a kételkedőknek, és add meg a kegyelmet mindazoknak, akik lelkükben meghallották hívásodat szerzetesi életre, legyen bátorságuk és erejük követni téged!"

2020. 05. 12. 20:00:30
Ameno-Uzume (天宇受売命) egyike a legősibb sintó isteneknek.

2020. 05. 11. 20:22:18

Egy 2009-ben készített kutatás azt mutatja, hogy Japán kevésbé versenyképes központ Ázsiában. A felmérés az ázsiai központú anya vállalatokat, a háttér irodákat, a termelési-, kutatás-fejlesztési, logisztikai, pénzügyi és marketing - központokat vonta be vizsgálatába. Míg 2007-ben Japánnak vezető szerepe volt az ázsiai központú anya vállalatok befogadása, valamint a kutatás-fejlesztési intézetek tekintetében, addig 2009-re vesztve ebből a pozícióból Kína vette át az összes említett területen a vezetést. [1] A jelentés alapján elmondható, hogy a globális vállalatok egyre inkább Japán szomszédos országait és a fejlődő ázsiai országokat választják befektetéseik helyszínének, melyek a Japán piac és gazdasági fejlődés lassulását eredményezik.

2020. 05. 11. 19:57:06

1945. szeptember 2 -án az Egyesült Államok Missouri nevű hadihajóján Japán hivatalosan megadta magát a szövetségeseknek. A békeszerződést követően erőteljes kísérletek vették kezdetüket, amelyek elsősorban az ország politikai intézményeinek és társadalmi struktúrájának gyökeres átalakítását célozták meg. Az amerikai oldalon arra törekedtek, hogy az átalakítások során úgy építsék fel újra az ország szerkezetét, hogy kizárják az esetleges jövőbeni fenyegetés esélyét, ezért elsőként vették górcső alá a háborút megelőző, agresszívan terjeszkedő japán politikát eredményező ultranacionalizmus és militarizmus társadalmi gyökereit. Az átszervezés nem titkolt elsődleges célja, Japán demilitarizálása és demokratizálása volt. Ezen célok megvalósítása érdekében megfosztották Japánt tengerentúli területeitől és visszatelepítettek hatmillió, külföldön állomásozó katonát és polgári alkalmazottat is, akik Észak- és Délkelet Ázsiában, a háborút megelőzően vállaltak hivatalt.

2020. 05. 11. 19:50:21

Hidasi Judit „Értékválság és Értékváltás Japánban” című munkájában arra hívja fel a figyelmet, hogy a japán társadalom alapvetően hagyományos értékrendjében mutat változásokat. Ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy ezek alapvetően még nem okoznak nagy zavart, mivel a személet és az attitűd sajátossága a japánok esetében sokkal jobban beágyazódott, s ennek mélységéből adódóan a változások hosszú idő alatt fognak lezajlani.