Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Japán és a Második Világháború: Pearl Harbor, 1941. December 07.

Pearl Harbor egy kikötő O’ahu szigetén, Hawaiinál, az Amerikai Egyesült Államok Csendes-óceáni tengeri flottájának központja volt. 1941 decemberében ismerte meg a világ ezt a kikötőt, amikor a japánok belépve a második világháborúba villámtámadás formájában megtámadták azt.

Propaganda plakát a japán támadás után

„A gyöngyök vize” avagy „Wai Momi” néven is ismert öböl a tizenkilencedik század végétől az USA kormányának kiemelt látokörében volt, ott próbálta csendes-óceáni jelenlétét megerősíteni azáltal, hogy tengeri flottájának központját a térségben állomásozta. 1887-ben, Hawaii elfoglalását követően Pearl Harbort csupán 10 év alatt megépítve a csendes-óceáni flotta központja lett, a kikötő mellett hajógyár is épült, valamint egy mély csatornát is létre hoztak a partoknál.

 

Előzmények

Az első világháborút követően Japán és az USA többször is konfliktusba került egymással. A kínai-japán háborúban az Egyesült Államok kezdetben semleges volt, a japán katonai akciók és atrocitások kapcsán, valamint Japán más ázsiai országokban történő terjeszkedésének hatására idővel a kínai felet kezdte el támogatni. Ugyan voltak tárgyalások a felek között, de Japán szerepvállalása a háborúra való készülését mutatja azok után, hogy az USA embargót hírdetett és leállította a Japán irányába történő olaj szállítást. Mivel Japán szűkös az erőforrásokban,  ezért ezután az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor Hideki miniszterelnököt az USA a „Hull Note”-ban, avagy „Hull- Jegyzékben” ( az akkori amerikai külügyminiszter Cordell Hull neve után jön az elnevezés) hivatalos javaslatot tett arra, hogy vonuljon ki Kínából és Indokínából, valamint tartalmazta az USA tárgyalási pozícióját és feltételeit. Ezt a japán fél ultimátumnak vette és úgy döntött, hogy háborút kezd az Egyesült Államokkal. Ez eredményezi azt, hogy a japánok Pearl Habort vették célba, hogy megsemmisítsék az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának központját. Persze Pearl Harbor nem egy elhamarkodott döntés eredménye, amelyet a Hull-Jegyzék november végi átadása és a támadás közötti két hétben tervezett meg Japán. Valójában tervek már korábban is születtek, a Hull-Jegyzék csupán az utolsó csepp volt a pohárban. Pearl Harbor azért került a célpontba, mert a támaszpont közel 100 000 fő személyzettel megakadályozta Japánt csendes-óceáni terjeszkedésében.

Végül Roosevelt elnök hivatalosan december 8.-án jelentette be a kongresszus előtt a hadiállapotot a Japán birodalommal, egy nappal Pearl Harbor után. Roosevelt a kongresszus előtt tartott beszédében a következőkre hivatkozott: a Japán Birodalom 1941 december 7.-én előzetes bejelentés nélkül, önként támadta meg az Egyesült Államokat tengeri és légi úton. Említette, hogy mindezidáig béke volt a két ország között és a Császárral tárgyalásokat folytattak a csendes-óceáni térség békéjének megőrzése érdekében. A Hawaii és Japán közötti távolság arra enged következtetni, hogy a támadás előre megfontolt szándékkal történt és azt egy ideje tervezték, miközben a Japán és amerikai hivatalos megbeszélések során a japán fél végig az együttműködésének jeleit mutatta. December 7.-én Pearl Harbornál nagy veszteség érte az amerikai támaszpontot, valamint számos hajót is megtorpedóztak San Francisco és Honolulu között a nyílt tengeren. Emellett Japán számos hadműveletet hajtott végre ugyanezen a napon más országokban is, amerikai támaszpontok ellen, többek között a Malaya-Félszigeten Dél-Kelet Ázsiában, Hong Kongban, Guamon, a Fülöp-szigeteken, a Wake-Szigeten és a Midway-szigeten.

 

A Hawaii Hadművelet

Valójában a konfliktus már egy ideje gyűrűzött a két ország között és a Hull-Jegyzék vállalhatatlan követelései nem segítették a konfliktusok rendezését, de ez csupán az utolsó csepp volt a pohárban. A Pearl Harbor elleni hadművelet terveit már 1940/41-ben elkezdték kidolgozni. A terv előkészítését Yamamoto Isoroku japán admirálisra bízták. Nagy kihívás elé állították Őt, hiszen ilyen jellegű támadásra még nem volt példa a japán történelemben, de hasonlóra a világtörténelemben sem. Számos technikai probléma merült fel és a történelmi források szerint Yamamoto ellenezte az ilyen mértékű offenzívát és meg volt róla győződve, hogy nemzeti katasztrófával fog zárulni. Amúgy Yamamoto admirális egy ideig az USA-ban is folytatott tanulmányokat. A parancs az parancs, nem utasította vissza a rá bízott feladatot és igyekezett a legjobb tudásához mérten előkészíteni a hadműveletet. Yamamoto 1884-ben egy elszegényedett szamuráj családban született, a haditengerészetben futott be karriert, harcolt az orosz-japán háborúban. Önmagában testesítette meg a bushido hagyományos harci etikáját, amelyet a gyorsan modernizáló Japánjában próbált érvényesíteni. Mint említettem, folytatott tanulmányokat az USA-ban és nagy barátsággal fordult az amerikaiak irányába, amely nem volt jellemző az akkori, aggresszívnak mondható japán katonai vezetésre. 1939-ben lett a Császárflotta főparancsnoka. Az USA-val való fennálló egyik konfliktus amúgy a japán csapatok kínai kegyetlenkedései is voltak (ezekről más alkalommal fogok bővebben írni). Ezt tetézte az USA olaj embargója az erőforrásokban szegény Japánra. Annak érdekében, hogy a Japán kormány beteljesítse vízióját és egy „nagy ázsiai jóléti közösséget” hozzon létre, az olaj és más erőforrások létfontosságúak, azokból csupán pár hónapnyi tartalék állt rendelkezésükre.

Yamamoto admirális

 

Yamamoto figyelemmel kísérte az európai eseményeket és nagy hatással volt rá a Tarantonnál történt sikeres britt légi támadás az olasz flotta ellen, vagy német Bismarck Csatahajó elleni sikeres angol támadás. Részben ez adta az ötletet a légi és tengeri támadás pontos összehangolására. Ugyanakkor veszélyes is volt ilyen nagy haderőt bevetni egy ilyen messze található helyen, főleg olyan japán admirálisok bevonásával, akik ezeket az újításokat várhatóan nem támogatják. További újítás volt a torpedók esetéen, a yp 93 típusú torpedókat fejlesztették ki, amelyek nagyobb robbanó anyag mennyiséget tartalmaztak a lövedékben és tovább úsztak a vízen, növelve ezzel a pusztítás mértékét. Pearl Harbor kikötőjében ugyanis a víz mélysége 12 méter, a számítások szerint nagyon lesüllyedtek volna, mire felrobbannak.

Másik központi kérdés volt az észrevétlenség. Annak érdekében, hogy ne vegyék a szállító hajókat észre, a Csendes-óceán északi része felől közelítették meg Hawaiit és csak mintegy 370 kilóméterrel fordultak Hawaii irányába és indultak lefelé, valamint az utánpótlást szállító hajó („Kido Butai”) személyzetét is alaposan gyakorlatoztatták annak érdekében, hogy ilyen zord körülmények között is sikeresen tudják elvégezni a tankolást. Magukat a pilótákat is alaposan kiképezték, minél inkább próbálták szimulálni a feladatot előre. Yamamoto végül az akkori flotta hat legfejlettebb hajóját választotta ki, 440 bombázóval és vadászrepülőgéppel. Két csatahajó és néhány cirkáló volt a kísérőjük. A terv fontos részét képezte az is, hogy 5 kis tengeralattjáró behatoljon a kikötő biztonsági vonalán és öngyilkos küldetést hajtson végre, annyi hajót célba véve, amennyit csak tudnak. Yamamoto gátakba ütközött a tervei elfogadtatása során, de késznek mutatkozott lemondani, ha nem kapja meg a tervéhez szükséges támogatást (itt főleg a hajók és a repülők számára kell gondolni). Végül a kormány szabad utat adott, de a nyomás nagy volt rajta.  

Japán felvételek a kikötő hajóiról

Pearl Harbor megtámadása

A japán flottának észrevétlenül sikerült megközelítenie Hawaiit. (Erről azóta amúgy sok összeesküvés elmélet született, melyek szerint Roosevelt valójában arról már korábban is értesült, de nem akadályozta meg, mivel egy ilyen támadásnak hála az USA második világháborúba való belépését könnyebben lehetett eladni az amerikai népnek. Egyértelmű bizonyíték nincs persze.)

Így nézett ki a bombázás a távolból

 

1941. December 7.-én hajnali 4-kor az USS Ward rombolót értesítik egy ellenséges tengeralattjáróról, amelyet sikerült is reggel 7 óra tájban elsüllyeszteni.

Eközben szintén reggel 7 óra tájban észlelik a radarokon repülők érkezését a támaszpont irányába. Kezdetben nem merült fel egy esetleges támadás gyanuja, mivel aznapra vártak erősítést, ezért a felelősök azt feltételezték, hogy ezek a saját gépeik. Ezután a reggel 8-kor súlytott Japán csapást légi és tengeri úton a támaszpontra. Tora! Tora! Tora! Vagyis Tigris! Tigris! Tigris csatakiáltással indították meg a csapást. A támadás meglepetésként érte az amerikai hadsereget, ezért csak későn reagált. A japán támadók blokkolták a rádió csatornákat, ezért az amerikai hadsereg nem tudott érdemben információt gyűjteni. A két támadási hullám során a japán fegyveres erők összesen nyolc nagy csatahajót pusztítottak el több mint 350 repülőgéppel, sok másik hajó pedig megsérült.

A Spigel Geschichte német lapnak (www.spiegel.de- "Wir brannten bei lebendigem Leibe" című cikk, Michael Kloft tolla nyomából 2016.12.07-én) Don Stratton, az egyik túlélő így nyilatkozott. Mivel nem vagyok hivatalos tolmács, (bár régóta Ausztriában élek) ezért szabad fordításban írom le az ide tartozó részeket:

"Egy barátom, aki velem a géptérben dolgozott, a hajó kórházában feküdt. Szerettem volna hozni neki néhány narancsot, betenni a sapkámba és elindulni a kórházba. Láttam, hogy néhány tengerész sikoltozik a hajó elejében. A Ford-szigetre mutattak, és azt kiáltották: Repülőgépek, bombák ". Úgy nézett ki, hogy a gépek a kifutópályán lévő repülőgépeket és a hangárokat bombázzák. Láttam a víztorony összedölését. Úgy tűnt, hogy mindenki azonnal tudta, hogy kik a támadók."

West Virgina bombázása

 

7.57 órakor 40 japán torpedó repülőgép támadta meg a csatahajókat és a "Battleship Row" pusztítókat. A riasztás után a matrózok elrohantak a harci állomásukra, de már késő volt az védelmi intézkedések megtétele. A "West Virginia", az "Oklahoma" felborult, a "Cassin" és a "Downes" felrobbant a száraz dokkban. Egy egy tonna súlyú bomba eltalálta az "USS Arizonát", mint egy földrengés. Ez volt a legnagyobb veszteség, amely 1177 katonával a fedélzetén süllyedt el, közülük csak nagyjából 300 menekült meg. Összesen 2 403 amerikai hal meg a támadásokban, majdnem 1200 megsebesült. A japán oldalon 29 repülőgép és néhány apró tengeralattjáró veszteség volt és összesen 64 ember halt meg. A támadás első 2 órájában 5 csatahajót súllyesztettek el, 188 repülővel együtt.

USS Arizona

 

Pearl Harbor után pedig Indonézia, Taiföld, Burma és Új-Guinea nagy részét is meghódították. Nagy baklövés volt, hogy Chūichi Nagumo admirális a „Kido Butai” utánpótló hajón felettesei parancsa ellenére nem támadta meg az amerikaiak maradék ép infrastruktúráját, valamint vonakodott a maradék amerikai hordozókat megkeresni. Ennek köszönhetően az amerikai csapatok 1942 nyarára fel tudtak annyira épülni, hogy a Midway csatában már győzedelmeskedjenek.

 

Pearl Harbor jelentősége


Az amerikai haditengerészeti bázis elleni támadás messzemenő következményekkel járt: az első világháború után az amerikai lakosság pacifista volt, és az Egyesült Államok kezdetben nagyjából távol maradt az Európában zajló eseményektől - a Pearl Harbor elleni támadás drasztikusan megváltoztatta az ország hangulatát. 1941. december 8-án az Egyesült Államok először háborút hirdetett Japánnal, és nem sokkal ezután Japán szövetségesei , a tengely-hatalmak Németország és Olaszország bejelenti a háborút az Egyesült Államok ellen. Így az Európában folytatódó katonai összecsapások világháborúvá váltak.

Mivel Japán hivatalosan nem hírdetett háborút az Egyesült Államokkal szemben, csupán Tokió Washingtonnak egy jegyzetet küldött december 6.-án, amelyben a tárgyalásokat kudarcnak nyilvánította, ezért Pearl Harbort az USA egy alattomos támadásnak nyilvánítja és utána gyakorta a „szégyen napjának” nevezi.

A kezdeti siker ellenére Pearl Harbor egyenes következménye az 1945 augusztusában ledobott két atombomba Hiroshima és Nagasaki felett, nevezhetjük akár az USA bosszújának Pearl Harbor miatt. Amely során Japánban százezrek halnak meg és hosszú távon is szenvednek a bomba következményeitől. Pearl Harbor napjainkban továbbra is az Egyesült Államok Haditengerészetének csendes-óceáni központi támaszpontja. Ma számos emlékmű állít emléket a támadásnak, valamint az USS Arizona roncsa felett, amely még mindig az óceán fenekén fekszik, úszó emlékmű, az úgynevezett "USS Arizona Memorial" is megtekinthető. Az USS Missouri múzeumi hajó látogatható a nagyközönségnek. Ezen a hajón írták alá 1945. szeptember 2-án a megalázó béke szerződést Japán és az Egyesült Államok között a második világháború lezárásaként.

USS Arizona Memorial

 

Ha ez a téma érdekel, ajánlom figyelmedbe a következő filmeket:
Tora! Tora! Tora!  (1970)

Pearl Harbor (2001) – világhírű, de több történelmi tévedés is van benne.

 

Kertész Alexandra

 

 

Források:

Der Zweite Weltkrieg: Das Beste aus Readers Digest, Band 2

www.kabeleinsdoku.at

www.welt.de- So entstand Japans Plan gegen Pearl Harbor von Bertold Seewald (2016.11.20.)

Henry Kissinger : Diplomácia.  Bp.: Panem Kiadó, 1994.

Charles Maechling: Pearl Harbor – The first energy war  History Today, vol. 50. (2000/12).

C. H. Beck, München: Pearl Harbor. Japán támadás és az USA háborúba lépése

 

Képek:

Von Thomas Steiner, User:W.wolny, User:Historicair - created with inkscape with the help of some other wikipedia sources (see below), CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1412007

U.S. Navy, Office of Public Relations / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:USS_West_Virgina_(BB-48)_burning_at_Pearl_Harbor_1941.jpg

United States Government / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Remember_December_7th%22_US_Government_propaganda_poster_concerning_the_Attack_on_Pearl_Harbor_of_1942.jpg

Unknown navy photographer / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:USS_SHAW_exploding_Pearl_Harbor_Nara_80-G-16871_2.jpg

Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Yamamoto-Isoroku.jpg

Flickr user: kevin1024  https://www.flickr.com/photos/kevin1024/ / CC BY (https://creativecommons.org/licenses/by/2.0)

Unknown author / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pearl_Harbor_Japanese_recon_photo_of_battleship_row_80G30551.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:USS_Arizona_from_port_bow.jpg