Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Japán mesék és mondák: Kaguyahime, a ragyogó bambuszból született hold hercegnő

Réges-régen élt egy öregapó és egy öreganyó. Az öregapó bambuszt vágott az erdőben, az öreganyó pedig kosarat készített a bambuszból és eladta a  városban.  Ezzel keresték mindennapi betevőjüket.

Egyszer, amikor az öregapó bambuszt vágott az erdőben, felfigyelt arra, hogy az egyik bambusz fényesen ragyog.

-         - Nahát, milyen érdekes egy bambusz!

kaguyahime japán mese monda

Ahogy óvatosan széthasította a ragyogó bambuszt, egy szépséges, apró leányt pillantott meg a belsejében.

-         - Milyen gyönyörű gyermek! –gondolta.  

Olyan apró volt a leány, hogy elfért az öregapó tenyerében.

Haza sietett a kislánnyal, hogy megmutassa öreganyónak.

-        -  Nézd anyóka! Ez a gyermek egy bambuszból született.

-        - Milyen csodaszép csöppség!- mondta az öreganyó. Bizonyára kamisama ajándékozott meg minket vele!

kaguyahime japan mese monda

Az öreg házaspárnak soha sem született gyermeke, ezért a kislányt nagy gonddal és odafigyeléssel nevelgették. A kislány nemsokára egy csodaszép fiatal lánnyá cseperedett. A Kaguyahime nevet kapta, ami annyit tesz, „ragyogó szépséges hercegnő”

Ezt követően, amikor az öregapó bambuszt vágott az erdőben, az egyik bambusz belsejéből arany rögöt talált a belsejében. Akárhányszor kivágott egy bambuszt, minden alkalommal aranyat talált  a szétvágott bambusz belsejében. Öregapó és öreganyó lassan így meggazdagodott. A kisleány pedig napról napra egyre szebb lett, nem akadt párja szépségének.

Szépségének híre hamar eljutott a környező falvakból a városba és onnan fővárosba. Egy napon öt fiatal lovag érkezett az öregapóhoz látogatóba, hogy elnyerjék Kaguyahime kezét.

- Add nekem feleségül Kaguyahimét!- kérlelték az öregapót. Öregapó nagy zavarában nem tudta, mit válaszoljon.

Ekkor Kaguyahime ezt felelte nekik:

- Ahhoz megyek feleségül, aki elhozza nekem azt, amit kérek Tőle.

Az öt kérő elindult, hogy teljesítse Kaguyahime kérését.

Ishizuki hercegtől azt kérte, hogy hozza el neki a kő tálat, amelyet Buddha használt.

Koromochi hercegtől azt kérte, hogy hozza el neki az örök fiatalság szigetéről az arany fáról egy ágat.

Abe főherceg azt ígérte, hogy Kínába megy, hogy elhozza a tűzegér bundáját.

Otomo no Mikoto tanácsos azt ígérte, hogy elhozza a sárkány nyakában függő öt színű drága kő medált.

Isonokami azt ígérte, hogy elhozza a fecske tojásával együtt született kagylóhalat.

Mind az öten kudarcot vallottak. Ishizuki, Koromochi és Abe főherceg amikor visszatértek, hamis tárgyat hoztak magukkal és megpróbálták becsapni Kaguyahimét. Hazugságukra azonban hamar fény derült. Otomonak és Isonaokaminak nem sikerült végre hajtania a rá bízott feladatot, Otomo nagy viharba került, Isonokami pedig vagy megsérült, vagy meghalt.

Ahogy egyre inkább közeledett a telihold, öregapó és öreganyó arra lett figyelmes, hogy Kaguyahime egyre csak a Holdat figyeli szótlanul és sír. Megkérdezték tőle, miért sír?

-  A következő telihold napján a szolgák jönnek értem a holdról, hogy magukkal vigyenek.

-  Soha nem engedem, hogy elvigyenek tőlünk! –mondta az öregapó és a császárhoz fordult segítségért.

Azon az éjszakán a császár csapatokat küldött Kaguyahime házához, hogy megakadályozzák azt, hogy elvigyék a holdra. Az égi szolgák vakító fény áradatban övezett felhőn szálló  hintóval érkeztek meg Kaguyahime otthonához.  A fény áradat elvakította az őt védő katonákat. Úgy lefagytak, hogy mozdulni sem tudtak.

-  Apóka, anyóka, köszönök nektek mindent! Isten veletek! – mondta kaguyahime és elindult a szolgálókkal a Holdra.      

  kaguyahime mese japán monda legenda

A Kaguyahime mese (竹取物語 Taketori Monogatari) keletkezésének idejét senki sem tudja. Állítólag nagyjából a tizedik századra tehető. Ez Japán legrégebbi írott némeséje. Számos változata létezik és természetesen sok mesírót, mese készítőt is megichletett.  Többek között Miyazaki Hayaot is, aki meséiben amúgy is gyakran merít ihletet Japán meséiből és legendáiból. De az is lehetséges, hogy a kilencvenes évek híres animéje, a Hold Tündér is ebből a mondából ered.

A történetek sem mindig egyeznek. Van, ahol az öt hercegen kívül a császár maga is megkérte a lány kezét, amelyet Kaguyahime visszautasított azzal, hogy Ő nem a Földről származik, ezért nem mehet vele a császári palotába.

Az egyik történetben azt találtam, hogy Kaguyahime búcsúzóul ajándékba adja az öreg házaspárnak a köntösét, amelyet a Földön hordott, valamint az örök élet elixírjét. Mivel az öregapó és öreganyó nem szeretne Kaguyahime nélkül örökké élni, ezért a legmagasabb hegyre mennek, hogy elégessék ezt az örök életet adó elixírt, hogy a felszálló füsttel egyben üzenjenek is a Holdra.

kaguya hime hold mese

Egy másik történetben azt olvastam, hogy maga a császárnak küldte el Kaguyahime az élet elixírjét, miután megpróbálták megmenteni attól, hogy vissza térjen a Holdra és kudarcot vallottak. A császár pedig bánatában, hogy nem találkozhat többet Kaguyahimével, elment a legmagasabb hegyre és ott elégette azt. Egyes források Japán szent hegyének, a Fuji-nak a nevét ebből a meséből eredeztetik.

A legenda szerint ugyanis a Fuji név a halhatatlanság szóból (不死 fushi / fuji) származik. A Fuji hegy kanjija: 富士山 szó szerinti jelentése: Harcosoktól nyüzsgő hegy”. Ez abból származhat, hogy a császár a csapataival ide érkezett, hogy megmászva a hegyet megsemmisítse az elixírt. Mivel a Fuji egy vulkán és időről idpőre füst száll fel belőle, ezért a mondák úgy mesélték régen (ne feledjünk, a tizedik század táján keletkezett a mese), hogy a felszálló füst a kráterbe dobott elixír égésének a füstjét.  

 

Akkor honnan ered a Fuji-hegy neve?

A Fuji-hegy nevének eredete a mai napig nem pontosan ismert, számos elmélet létezik ezzel kapcsolatban is. A "Fuji" hegyet „szentként” az Edo-korszak táján kezdék el tisztelni, ez az elmélet Atsutane Hirata tudós nevéhez fűződik.

John Batchelor brit misszionárius, aki a Meiji-korszak 10. évében érkezett Japánba, azt tanulmányozta, hogy a japán helynevek és az ainu nyelv között milyen összefüggések lehetnek. Az Ő elméletében a Fuji az ainu „buchi” szóból származik ami tüzet jelent.

Dr. Ichi Kaneda nyelvész hibásnak ítélte meg ezt az elméletet és azt mondta, semmi köze a régi Yamatonak az ainuk lakta Hokkidohoz, ezért a név sem eredeztethető az ainu szóból.

Inkábba az égen gyönyörűen ívelő szivárvány, amely szintén Fuji, vagy a lila akác nevével köti össze arra hivatkozva, hogy a Fuji hegy krátere is egy hosszú leomló lejtő, csakúgy, mint a lilaakác. Tehát a Fuji hegy nevét inkább a hosszú lejtővel kapcsolatos jelenségre asszociálják és jelenleg ennek az elméletnek adnak legnagyobb jelentőséget.

Tatsumi professzor elmélete szerint pedig a "Fuji", a "Ofuji" Mikunidake (Hyogo prefektúra) és a "Haruna-hegy" (Gunma Prefecture) lábánál a lejtő alatt található helynevekből jöhet.  

Más elméletek szerint a  "Hitachi Kokudo Fudoki" -ben Fukuji néven írják, valamint a "Manyoshu" 14. kötetében elénekelt tankában is megemlítik. A Heian-korszakban a "Fuji" -t a "Fuji hegy" -ben és a Yoshika Miyako által írt "Wamyō Ruijushō"  tankában használták. Matsuo Basho (1644-1694) is említi haikuiban.

fuji japán hegy

 

Írta: Kertész Alexandra

Források:

Taketori monogatari, Tokyo: Iwanami shoten, 1929, Sachiko Iwabuchi, University of Virginia Library Electronic Text Center, http://jti.lib.virginia.edu/japanese/taketori/AnoTake.html

http://japanfolklore.blogspot.com/2008/08/kaguya-hime.html

https://www.ghibli.jp/works/kaguyahime/

https://web.archive.org/web/20080531001107/http://www.city.fujinomiya.shizuoka.jp/e-museum/fujiyama/furufuji4.htm

https://web.archive.org/web/20080725031924/http://www.city.fujinomiya.shizuoka.jp/e-museum/fujiyama/furufuji3.htm

https://shizuoka-guide.com/english/fujisan/basic-information.html

https://okamimythology.tumblr.com/post/65086327956/princess-kaguya

 

Képek:

Készítette: Tosa Hiromichi (土佐広通, Japanese), Tosa Hirosumi (土佐広澄, Japanese) - scanned from ISBN 4-3097-6032-5., Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2950338

Készítette: Ismeretlen - https://www.metmuseum.org/Collections/search-the-collections/60013157?rpp=60&pg=1&gallerynos=228&ft=*&pos=1, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=19130280

By Yoshitoshi - http://www.kotobuki.de/assets/kotobuki/5748.jpg, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5517206

https://www.ghibli.jp/works/kaguyahime/