Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Japán mesék és mondák: Urashima Taro története

Urashima Taro talán az egyik legismertebb japán népmese főszereplője.

 

japán mesék urashima taro története

A mese szerint Urashima Taro egy fiatal halász volt, aki az édesanyjával élt. Egy nap, mikor a tengerparton sétált, meglátta, amint gyerekek egy teknősbékát kínoznak. Azonnal rájuk szólt, és a teknőst visszaengedte a tengerbe.

Másnap horgászás közben megjelent a teknős, és hálája jeléül meghívta a halászt a tenger mélyén található Sárkánypalotába. Taro szívesen fogadta a meghívást, de idős anyukája miatt csak rövid ideig maradhatott távol otthonról.

Taro a teknős hátán utazva jutott el a palotához, ami arannyal és ezüsttel volt díszítve. A bejáratnál halak köszöntötték, majd a gyönyörű Otohime hercegnő. A hercegnő azt mondta neki, hogy a teknős megmentéséért bármeddig maradhat.

A palotában minden jóval ellátták Tarót, aki néhány napig élvezte a vendégszeretetet. Haza indulásakor a hercegnő egy díszes dobozt nyújtott át neki ajándék gyanánt, és azt mondta neki, hogy akkor nyissa ki ha bajba kerül. Ezt követően a teknős hátán visszament a szárazföldre.

Mikor a faluba érkezett meglepődve vette tudomásul, hogy senkit sem ismer és minden megváltozott. Hazasietett édesanyjához, de ő már nem volt ott. A ház új tulajdonosa világosította fel, hogy több száz évvel ezelőtt élt abban a házban egy halász az édesanyjával. Néhány napos távolléte alatt, amíg a palotában volt, valójában 300 év telt el.

Taro nem tudta mitévő legyen. Szomorúan ballagott vissza a partra. A falu megváltozott, nem ismerte senki és az anyukája is elhunyt. Ekkor eszébe jutott a doboz, amit ajándékba kapott a hercegnőtől. Kinyitotta, és az üres volt. Csak fehér füst szállt ki belőle, amitől Taro egyszer csak megöregedett. Hosszú fehér szakálla nőtt, és megráncosodott.

urashima taro japán mese

 

A halászfiú története valamikor a 8. században keletkezett, a Nara időszakban.

Meglepő módon azonban a karakter egészen a XV. századig nem az általunk is ismert néven élt a köztudatban.

Kezdetben Urashima no ko vagy más változatban Ura no shimako (a tenger gyermeke?) néven ismerték az emberek.

A -ko kötőszót a modern japán nyelvben főleg a női nevek végződésénél használjuk, jelentése „gyermek”. Továbbá napjainkban a Shimako név is női névnek számít, bár igen ritka, s szintén azt jelenti „Gyermek.” Azonban szó sincs arról, hogy a halász nem fiú, hanem lány lett volna!

Az Urashima összetett kanjikból álló név, melyben az „ura” () annyit tesz „öböl, tengerpart”, míg a második tag „shima” () azt jelenti „sziget”.

A Tarō név pedig azt jelenti „elsőszülött” vagy „legidősebb fiú”. A halász neve azt jelenti hát „a tengerpartról származó fiú/gyermek”.

A mese több verzióban létezik, melyekben egy - egy elem eltér. Valahol például csónakon jut el a hercegnőhöz, nem teknős háton.

 

A következő linken a népmeséről készült dalt hallgathatjátok meg: https://youtu.be/0IuLZo3cvcs

 

Kép:

Készítette: Ogata Gekkō - Ogata Gekkō 尾形月耕 (1887), “Mizunoe (no) Urashima 水江浦島”, in Gekko zuihitsu 月耕隨筆 (vol. 2 of Gishi shijū-shichi zu 義士四十七圖)[1] (digital volume 2, image 9), Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=62903093

Készítette: Utagava Kunijosi - http://www.japaneseprints.net/prints.cfm?ID=Kuniyoshi, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=625013

 
Forrás: Akima, Toshio (1993), "The Myth of the Goddess of the Undersea World and the Tale of Empress Jingu's Subjugation of Silla", Japanese Journal of Religious Studies 20,