Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Kamishibai a japán kép alapú történet mesélés

Mi az a Kamishibai?

 

Első pillantásra a kamishibai egy fa doboz, sötét színű fából, dupla ajtóval.

Amikor a kamishibai ajtaja kinyílik, és egymás után beteszik a dobozon található nyílásba a képeket, egy nagyon különleges hangulat fogja el a nézőt, ahogy a narrátor a történettel együtt, cserélve a képeket mesél.

kamishibai japán történet mesélés képekben papírszínház

 

A kamishibai nem csak egy képkeret!

 

Ez egy kis színház, amelyet szinte bárhol elő lehet venni, az óvodában, a tanteremben, a konyha asztalon, kerti partikon. Amikor a narrátor kinyitja a két ajtót, és meginvitálja a közönségét a mesék meseszép világába, akkor a kamishibai elbeszélő színházzá válik.

 

Képes történetmesélés és a Kamishibai használata

A kamishibai Japánból származik.

A szó kamishibai 紙芝居(かみしばい)papír színházat jelent. A funkció és jelentés megjelenik a fordításban, mert a kami japánul papírt, a shibai pedig drámát, színházat jelent.

 

A papír mindig központi szerepet játszik a kamishibai-ban. Képkártyákkal dolgozik a művész, aki miközben meséli a történetet, a mese megelevenedik a mutatott képkártyák segítségével.

 

Ez a fajta történet mesélés régen Japánban elterjedt volt és mondhatni egyedülálló a világon.

 

A gyerekeket célozta meg, de a felnőttek is szívesen nézték.

 

Európában a diavetítést lehet talán ehhez a műfajhoz hasonlítani leginkább, ha valamihez feltétlenül hasonlítani szeretnénk, azonban fontos megjegyezni, hogy a technika maga nem ugyanaz.

 

 

 

Hagy alakult ki a papírszínház?

 

A kamishibai gyökerei a 10. századra nyúlnak vissza, amikor a buddhista vándor szerzetesek papírból készült képtekercsekkel járták Japánt és megpróbálták közelebb hozni tanításaikat az emberekhez.

 

A 20. század elején a japán cukrászok megcélozva fő fogyasztó rétegüket, a gyerekeket, a kamishibai -t használták promóciós eszközként utcai eladásaik növelésére. Mivel mesékkel, történetekkel szórakoztatták a gyerekeket, akik közben persze az Ő cukraikat fogyasztották,  ezért nagy népszerűségnek örvendtek és főleg a városban lakók, de a falusiak is mindig nagyon várták azt, hogy mégérkezzenek hozzájuk.

 

Japánban a kamishibai nagyon népszerű volt egészen az 1950-es évekig.

 

Azt követően a televízió egyre inkább elterjedt és ez egyben sajnos a papírszínház nézettségének drasztikus vissza esését jelentette.

 

Világ körüli útjára az 1980-as évek táján indult, amikor egy japán gyökerekkel rendelkező amerikai tanárnő egy Japánban található amerikai katonai bázison ismerte meg a színházat és tette ismertté, felismerve az oktatás területén betöltött fontos szerepét.

 

kamishibai japán történetmesélés képekkel

 

Mi haszna van a narratív színháznak az oktató munkában?

 

A kamishibai családias légkört teremt a jelenlévők között.

 

Persze a mesekönyvből történő felolvasás is fontos és hasznos, de ott visszatérő probléma, hogy a gyerekek (kivéve persze akik közvetlenül mellettünk ülnek) nem látják a mesekönyv képeit.

 

A kamishibai esetén ezzel szemben a képeket folyamatosan látják, míg a mesélő arckifejezését, hangsúlyát egy nagy egészként érzékelik. Ez egy élénk, interaktív kommunikációs helyzetet teremt a mesélő és a hallgatóság között.

 

A narrátor maga is azonnal észreveszi, hogyan reagál közönsége és viszont reagálhat.

 

Fejleszti az empátiát, hiszen a kamishibaiban az előadó úgy viselkedik, mintha a közönséggel beszélgetne. Emiatt a jelen lévők láthatják egymás arckifejezéseit, és gazdag kommunikációt folytathat a hangszínével, valamint a kivárás/ szünetek jó időzítésével.

 

 

 

Kamishibai régen és ma

A kamishibai a televízió megjelenése után megváltozott. Míg előtte mesélők kis narratív színházakat hoztak létre és úgy meséltek, addig a ’30-as éveket követően az úgynevezett “hirae” kezdett elterjedni.

 

 

Mi is az a hirae és hogy alakult ki?

 

A hirae egy képregényes műsor, amely képekből és a hozzá tartozó szövegekből áll. Forgatókönyv mentén néhány, maximum egy tucat kép van sorrendben egymás után téve. A mesélő elmeséli a történetet, miközben tartja a sorrendet, a képeket idő rendben eltávolítja ahogy meséli. Ennél a műfajnál a képeken van a hangsúly és az elbeszélés azokat támogatja.

Van egy elmélet, amely szerint a képregényes műsorok gyökerei a "Genji Monogatari " regény nyomán alakultak ki a Heian-korszakban.

A hirae azaz a képregényes műsorok egyik fontos alakja Zentaro Maruyama volt, aki hirae műsorokat tervezett. Ő korábban rakugoval foglalkozott de népszerűek voltak a kabuki témákat feldolgozó művek is.

 

Az 1923 -as nagy kantói földrengés után a gyermekek szórakoztatásaként vált népszerűvé a kamishibai.

 

1930 -ban a "Varázspalota" a "Fekete denevér" és az "Arany denevér" művek nagyon mépszerűek voltak.

 

Az akkori képregényes műsorokat egyenként kézzel írták, és a méretük körülbelül fele volt a jelenlegi méretnek.

 

1930-ban kezdődött el az, hogy a képregényhez írót és illusztrátort fogadtak, majd az így készített képregényeket bérbe adták a mesélőknek.

 

Tokióban egy 1935-ös felmérés szerint körülbelül 2000 ilyen képregényes működött. Szolgáltatásaikat gyakran édességek árulásával kötötték össze, így különösen kedveltek voltak a gyerekek körében.

 

 

 

A hirae mint a mai képregények “őse”!

 

Yone Imai (1897-1968) volt az, aki elsőként 1933-ban hozta létre a “Karácsonyi történet” című képregény műsort. Ez volt Japán első képregénes műsora. Munkássága azért volt jelentős, mert a módszert oktatási célokra kezdte használni.  Yone Imai 1928 -ban külföldön tanult az Egyesült Államokban teológia szakon, majd 1932 -ben visszatért Japánba, nagyjából akkor, amikor ezek az utcai hirae képregények elkezdtek népszerűvé válni Tokió belvárosában. Keresztényként ezt módszert mint a hit terjesztésére és a Biblia történeteinek megértésére használta.

 

Imai elment a gyerekkel képregényes műsorokat nézni és látta a gyerekekre gyakorolt hatását. Akkor jött az ötlet, hogy ezt a templomban is kipróbálja. Ennek a módszernek hatására hamar észre vette, hogy a gyerekek szívesebben jönnek, gyorsabban tanulnak és hosszabb ideig emlékeznek az elmondottakra.

 

Olyan híres lett a műfaj, hogy később a második világháború alatt a kormány propaganda célokra kezdte használni.  A második világháborúban ugyanis ez a fajta szórakoztatási forma nagy erővel bírt, hiszen bárhova könnyen magával vihette a mesélő a dobozt és a kártyákat, másrészt pedig oktató/ tanító, sőt esetenként propaganda szerepet is betöltött. Mivel ki lehet használni a befolyását és agymosó erejét a gyerekek esetén, a Japán Oktatási és Játék Szövetség létre hozott egy úgynevezett  "nemzeti képregény-műsort", hogy felemelje a harci szellemet a lakosságban, vagy erősítse együttműködési szándékukat, köztük a gyerekekben is.

 

 

 

A kamishibai ma

 

Napjainkban leginkább az óvodákban, bölcsődékben, általános iskolákban és nyilvános könyvtárakban használják. Emellett számos tengeren túli országban elterjedt. Magyarországon nem ismerik széles körben, de Olaszországban avgy Franciaországban, Németországban annál inkább.

 

Az Amazonon számos kamishibai képtörténet kártyát lehet vásárolni 1500-2000 yen (4500-6000 forint) körüli áron, maga a színház fa doboza nagyjából 10.000 yen körül (30.000 forint) kapható.

 

 

 

A kamishibai narratív színház előnyei:

 

  • minden korosztálynak és minden nyelvi szintnek megfelel

  • bárhol használható

  • nagyon könnyen használható

  • elindítja a kreativitást, a képzelet erő fejlődéést támogatja és megismerteti a nyelvet egész pici korban

  • támogatja a konkrét és az elvont folyamatok megértését

  •  
 

A gyerek az elbeszélő szerepében

A narratív színház valódi nevelő értéke abban rejlik, hogy a gyermek vállalja az elbeszélő szerepét.

A Kamishibai lehetővé teszi a holisztikus nyelvoktatást és a szókincs bővítését. Egy közösen elkészített történet segítségével a gyerekek megtalálják saját kifejező módjukat. Az szóbeli történetmesélés sok szinten támogatja a gyermek fejlődését, hiszen a kamishibai elbeszélő színház csökkenti a nagyobb csoport előtt való beszéd gátlását, elősegíti a nyelvi fejlődést,    serkenti a kreativitást, elősegíti az önállóságot és erősíti az önbizalmat.

Ezen készségek kialakítása főleg napjainkban igen fontosak, amikor a gyerek már totyogó korban találkozik a mobil telefonnal, amelyet a szülő gyakran mint elektromos bébi szitter használ a mindennapokban.

Kutatások bizonyítják, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek már pici gyermek kortól sokat mesélnek fejlettebb a szókészletük és beszéd készségük.

 

Ez különösen akkor állíthat kihívást elénk, amikor az egy- másfél-két éves togyogónk még nem igazán hajlandó a meséket végig hallgatni, helyette csak lapozza a könyvet.

 

Éppen ezért a korai gyermekkori nyelv támogatás egyik fontos eszköze a nagy, egyszerű képek és kevés szövegből álló mese könyvek használata. A kamishibai ugyanezt nyújtja a közösségben.

 

Ez különösen olyan közösségben hasznos, ahol változatos anyanyelvű gyermekek vannak.

 

 

 

Tippek a Kamishibai használatához

 

Mi magunk is készíthetünk kamishibai lapokat. Nem kell mást tennünk, csak egyszerű képeket, egyszerű szövegeket felhasználva mesélünk el egy történetet. Fontos, hogy világos megfogalmazása legyen, lehetőleg egyszerűen és érthetően fogalmazzunk és közben persze figyeljünk a hanglejtésünkre és a mimikánkra.

 

Kicsi totyogók esetén elég, ha elmeséljük, mit látunk a képeken. Elmondhatunk bármit, ami eszünkbe jut, de fontos, hogy világosan fogalmazzunk, valamint a hangokat szépen, artikuláltan ejtsük ki.

 

Hallgatás közben ugyanis a kicsik érzékelik a hangnemet, a szavak hangját és az arckifejezéseket. Még a legkisebbek is felfedezik saját nyelvüket az elbeszélő színházzal.

 

A kétéves és idősebb gyermekek számára a szavakkal való játék a történetmesélésre való áttéréssé válik.

 

A kamishibai lehetővé teszi, hogy interaktív módon mesélje el a történeteket a gyermekek élményvilágából származó képsorokkal együtt.

 

Kérdésekkel ösztönözhetjük a gyerekeket, hogy csatlakozzanak.

 

Ne felejtsük el a doboz ünnepélyes becsukását és persze a tapsot sem!

A kamishibai elbeszélő színház egyedülálló varázsa egyszerűségében rejlik.

A fekete keret magával ragadja a tekintetet, és növeli a képek varázsát.

 

Az elbeszélő hangja, a történetben való elmélyedés egy különös világba cseppenti a hallgatót. ez egy komplex, több érzékszervre ható élmény, amely hasznosabb és kifejezőbb, mint a digitális világ, amelyben jelenleg élünk és amit nem tudunk elkerülni, sajnos egész kicsi kortól.

 

 

 

Források:

 

https://www.doshinsha.co.jp/product/kamishibai.php

 

http://www.kamishibai.net/know/story.html

 

https://www.backwinkel.de/blog/kamishibai/

file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/Studia+Litteraria+2019-1-2+Gyerekvil%C3%A1gok-350-358.pdf

Képek:

By aki.sato (aki sato) - https://www.flickr.com/photos/neco299/5320569712/, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12819363

By Moroboshi - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=17620112