Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Termékek Menü

Kodomo no hi, avagy a Gyermek nap Japánban

Kodomo no hi, avagy a Gyermek nap Japánban

A Kodomo no Hi-t, avagy a Gyermek napot május 5.-én ünneplik Japánban. Része a Golden Week-ként emlegetett hosszú pihenőhétnek.

Ez az ünnep eredetileg a Tango no Szekku (端午の節句) nevet viselte és Kelet-Ázsia majdnem mindegyik országában fellelhető más-más néven és más-más szokásokkal.

A Tango no Szekku mindig a nyár, az esős idő beköszöntét jelentette. Később a fiúk ünnepe lett, olyasmi, mint a Hina Macuri (雛祭り”Baba ünnep”). Egy másik elnevezés szerint Sóbu no Szekku-ként (菖蒲の節句) emlegetik, ami az Írisz ünnepét jelenti. Az írisz május elején bontja virágait, igen közkedvelt és fontos jelentése van a japánok számára. Fontos eleme a tisztító rituáléknak, valamint a sóbu/ shobu (írisz) hangzása miatt a harcias szellemet is jelképezi, ezért a szamuráj jellemmel is párosítják.

 

Bár ma már hivatalosan általános gyereknapnak számít, a szimbólumok, jelképek és hagyományok, mind az egykori Fiúk napjára emlékeztetnek. Két speciálisan ehhez a naphoz kötődő étel a kasivamocsi (柏餠), (a mocsi tölgyfalevélbe van becsavarva és attól különleges, hogy vörös bab lekvár van a belsejében nemcsak vörös bab paszta), valamint a csimaki (粽), amely olyan rizspaszta/ édes, párolt gombóc, melyet bambusz- vagy íriszlevélbe csavarnak be. Szoros kapcsolat fedezhető fel a wagashi (japán hagyományos édessége) és a japán szokások között, amely nem csak a mindennapi életben, hanem az év folyamán megrendezett ünnepeken és fesztiválokon is megmutatkozik. Az év folyamán számos mezőgazdasághoz kapcsolódó ünnepet tartanak, amelyeken többnyire a gazdag termésért és a jóllétért imádkoznak az istenekhez. Ezeken a szertartásokon rendszerint étel áldozatot mutatnak be az isteneknek, amelyet, mint áldást végül a közösség közösen fogyasztott el. Számos wagashi, ilyen szeraratásoknak köszönheti a létét, fogyasztásuk során úgy gondolták, hogy távol tartják általuk a balszerencsét.

 

Régen, a szamurájok idejében ebben az időszakban a szamurájok az összes fegyverüket és felszerelésüket kiállították a házaik udvarán, a gyerekek pedig katonai játékokat játszottak, csatákat idéztek fel, és a kardjaikat minden esetben egy írisz helyettesítette. Az Edo-kor kezdetén a felszerelések bekerültek a házba és később megjelentek mellettük a babák, akiket teljes harci díszbe öltöztettek. Mivel az ünnep eredetileg a busidó szellemiségét volt hivatott hirdetni, számos szabályt vezettek be, hogy ne vagyoni vetélkedés legyen ebből az ünnepből. Onnantól kezdve egy emelvényre ültethető, történelmi személyiséget vagy egy legendás alakot ábrázoló babát kezdtek használni, ezeknek a neve Musa Ningjó (武者人形), vagyis ”katona baba”. Ilyen alakok voltak például: Dzsimmu császár, Soki, Hotei, kabuki színészek, amint egy történelmi eseményt jelenítenek meg, Momotaró vagy épp Tokugava Iejasu. A harci felszerelés része a sisak, kard és lábszárvédők, miniatűr szamuráj páncél, kard, íj és nyilak, néha egy tigris (erő, kitartás, bátorság szimbóluma), valamint egy fehér ló, ami pedig magát a császárt jelképezte.

 

Koi no Bori

Kodomo no Hi másik legfontosabb eleme a Koi no Bori (鯉幟). Ez egy ponty alakú papírsárkány , melyet április- májusban kitesznek egy hosszú rúdra minden olyan háznál, ahol fiú van a családban. A ponty a bátorságot és az erőt szimbolizálja, a ponty azon képessége miatt, hogy képes az árral szemben felúszni, akár még kisebb vízeséseken át is. Egy kínai legenda szerint a ponty, ami visszafelé úszik a vízben előbb-utóbb sárkánnyá válik, és felrepül az égbe. A ponty az erőt és kitartást szimbolizálja, és ahogy a szél röpteti ezt a sárkányt, úgy néz ki, mintha úszna a levegőben. Mindig nagyon színesek, az arany díszítés hivatott elűzni a rossz szellemeket. Valmint célja, hogy a fiú gyermek nagyra nőne és erőssé válna és hosszú életet élne meg. A ház elé, rúdra kötik ki ezeket a sárkányokat, és manapság már szokás annyit kitenni, ahány tagú a család.

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: I Love Japan Blog