Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Könyvajánló- Ruth Benedict, Mori Sadahiko: Krizantém és kard – A japán kultúra újrafelfedezése

Ruth Benedict a kulturális antropológiából szerzett PhD-t a Columbia Egyetemen. A Krizantém és kard talán az egyik legismertebb műve, annak ellenére, hogy számos más fontos tanulmány szerzője a kultúrális antropológia terén.

ruth benedict kard es krizantem konyvajanlo

A könyv elején elmeséli, hogy a második világháborút követően azért kérték fel ennek a tanulmánynak az elkészítésére, mert az akkori Amerikai Egyesült Államokban nagyon keveset tudtak a japán kultúráról és mondhatni alig ismerték a japánok viselkedésmódját. Ez volt az oka annak, hogy egy, a japánokról szóló tanulmány szülessen. Benedeict 1943-ban kezdett dolgozni a washingtoni Háborús Információs Irodának, akiknek több országról is készített tanulmányokat. A Krizantém és kard is hasonlóképpen kezdődött, mondhatni egy útmutatónak indult a japán viselkedési szokások és a japán mentalitás megértésére. Eddig ugyanis az USA még soha sem került szemben egy ennyire eltérő, tőle különböző kultúrával. Mivel semmit sem tudtak róla, és számos háborús cselekedetük szinte felfoghatatlan volt számukra, ezért nehezen tudtak az ellenség fejével gondolkodni. Úgy gondolták, hogy az ellenség megismerésével és annak megértésével könnyebben tudnak szembe szállni a japánokkal a háborúban. Mindenki számára bizonyossá vált, hogy a japánok az eddigi ellenségektől merőben eltérő módondolkodnak. Ez a különbség különös képen a támadások alkalmával bizonyított rendíthetetlen hozzáállásukban, vagy a rabul ejtett katonák fogságban mutatott viselkedés módjában nyilvánult meg. Benedict egyik célja a művel az, hogy rámutasson, mi motiválja a japánokat és mi az oka a csatatéren mutatott eltérő viselkedés módjuknak, félelmeiknek, valamint mi az igazán fontos számukra az életben, hogyan nevelkedtek és mit hoznak magukkal a családból. Éppen ezért a mű forma bontónak is tekinthető, hiszen a középpontjában a japán szellemiség megértése áll, amely valljuk be, a negyvenes években különlegesnek és egyedinek számított. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról, hogy azelőtt Japán egy ismeretlen, misztikus ország volt és merőben keveset tudtak róla az átlag emberek és valójában Pearl Harbourral került a rivalda fénybe.  Ami számomra furcsa volt a könyvben, hogy a mű úgy született meg, hogy a szerzőnek nem volt alkalma Japánban tanulmányokat és kutatást végezni, valamint nem tudott japánul sem. Mivel a háborús években meglehetősen kevés forrás állt rendelkezésére, például nem tudott Japánba utazni kutatni, ezért azokkal a japánokkal végzett például mélyinterjúkat, akik már a háború előtt is az USA-ban éltek, vagy olyanokkal, akik hosszabb ideig éltek előtte Japánban. Számos japán filmet és könyveket vizsgált meg, amelyek kutatása alapjául is szolgáltak. Éppen ezért a megközelítése is picit más, hiszen arra próbál választ találni, hogy mi a motiváció a cselekedetek mögött, valamint hogy mi vezérli a japánokat eredetileg. Melyek azok az értékek, amelyeket magukkal hoznak és milyen gyökereik vannak. Mi az az érzelem világ, az a szellemiség, amelyből ők származnak és az milyen hatással van a mindennapi gondolkodásukra. A pozitív és negatív dolgok egyaránt megemlítésre kerülnek, hiszen minden társadalom jócskán bővelkedik mindenben.  

 

katana japan samurai kard

 

A könyv második részében Mori Sadahiko, a Krizantém és kard újra felfedezésében végig veszi a Krizantém és kard fejezeteit és azt magyarázza mélyebben, ezúttal egy japán szemszögéből vizsgálva a dolgokat.

Elég rövid, olvasmányos könyv, ezért ha időd engedi, érdemes elolvasni. S hogy miért ez a cím? Gondolom azért, mert az 50-es években ez a két szimbólum a japánokhoz volt kapcsolható. A kard a harcos múlt miatt, a krizantém pedig a császári család címere miatt, amely egy 16 szirmú arany krizantémot ábrázol.

 

  chrysantheneum, japan, krizantem, virág

 

Írta: Kertész Alexandra

Képek, Unsplash, Pixabay jogtiszta képek, könyv: saját példány lefényképezve