Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Ohigan ünnepe a buddhizmusban

Az O-higan (japánul: 彼岸) egy buddhista nemzeti ünnep.

 

higanbana ohigan buddhista ünnep

Minden évben máskor van, de mindig szeptember utolsó hetében.

2021.-ben szeptember 20.- 26.-ra esik.

 

Miért ünneplik?

 

Az őszi és a tavaszi napéjegyenlőség (shūbun) kapcsán ünneplik. Ezen a két napon ugye a nappali órák és az éjszakai órák egyenlő hosszúságúak, majd az ünnepet követően eltolódnak valamelyik irányba, attól függően, hogy tavaszról vagy őszről beszélünk.

 

Ősszel ugyebár a sötét órák száma megnövekszik, egyben csökken a világos órák száma.

 

Ohigan idején különösen előnyösnek tartják a hat paramitá / tökéletesség gyakorlását. A paramitá, avagy a "tökéletesség" vagy a "teljesség"a buddhizmusban a bizonyos erények tökéletessé tételét jelentik. Ezek az erények a tisztulás módját jelentik a tisztító karma által mindaddig, amíg a buddhizmust gyakorló el nem éri a megvilágosodást.

 

A szenvedésen túl a samsarán (élet cikluson) haladva hat paramitát a megvilágosodott elme/ lélek tulajdonságainak tekintik. Ez a hat paramitá a nagylelkűség (dana), erkölcs (sila), türelem (ksanti), energia (virya), meditáció (dhyana / szamádhi) és bölcsesség (prajna).

 

 

 

Mi a jelentése?

 

„a Sanzu folyó másik oldala”

 

A buddhista hagyományok szerint a léleknek át kell kelnie a Sanzu folyón (jap.: 三途の川), hogy a túlvilágra jusson. A buddhizmusban három átkelési ponton történhet a lélek túlvilágra való jutása: egy hídon, egy gázlón, vagy egy mély, kígyóktól hemzsegő vízben. Az határozza meg, hogy az illető milyen átkelési ponton kísérelheti meg az átkelést, hogy életében milyen életet élt.

 

Az, hogy valaki milyen életet is élt, 2 démon itéli meg.  Az átkelés jelképezheti a nirvánába való átjutást, vagy az elhunyt szerettek birodalmába való átjutást is jelentheti.

 

 

 

Kell fizetni az átkelésért?

 

Igen, ugyanis a japán hiedelmek szerint az átkelés előtt a démonoknak fizetnie kell a léleknek.

 

Hiedelmek, amelyek az ohiganhoz kapcsolódnak:

 

A hiedelmek szerint ettől a naptól kezdve a szellemek, yōkaiok járnak a hosszabb téli estéken.

 

Ki kell engesztelni a őket és tiszteletet kell tenni a saját halottaink előtt is, ezért meglátogatják a családi sírokat is, hogy imádkozzanak szeretteikért a túlvilágon.

 

 

 

Érdekesség

 

A temetők mellé gyakran ültetnek még napjainkban is higanbanát, ez az egyik jelképes halottas virág. A végső búcsúzáshoz kapcsolódnak, és a legenda szerint ezek a virágok mindenütt nőnek, ahol az emberek végleg elválnak egymástól. A régi buddhista írásokban a vörös pók liliomról azt mondják, hogy vezeti a halottakat a „samsara”-n , az újjászületés ciklusán.

 

 

 

Milyen szokások vannak ohigan idején?

 

Ohigan idején, hasonlóan az Obonhoz, a buddhista hit tisztelői meglátogatják az ősök sírjait és megtisztítják azokat, valamint felajánlásokat tesznek.

Úgy gondolják, hogy ebben az időszakban a családi sírokat gondozó emberek a helyüket biztosítják a paradicsomban, ezért a japánok közös családi eseménye, hogy meglátogatják a családi sírokat, tiszteletben tartják és megemlékeznek halálukról az ohigan héten.

A buddhizmusban ez az időszak megvilágosodást jelképezi,nem véletlen, hogy maga szó jelentése is a folyó másik oldalát jelenti. A folyó megosztja az élők földjét (SHIGAN) és a halottak földjét (HIGAN), és olyan fájdalmakat képvisel, amelyeket le kell küzdenie a megvilágosodás felvállalásához.

Mivel a nappal és az éjszaka hossza majdnem egyenlő a napéjegyenlőség napján (shūbun no hi), a japánok úgy gondolják, hogy az ősök könnyen átkelhetnek a Sanzu folyón, és visszatérhetnek erre az élők oldalára. Ezért az élők földjén az emberek meg tisztítják a családi sírokat, virágokat helyeznek el és füstölőt égetnek, valamint felajánlják a halott kedvenc ételeit, kimutatva tiszteletüket az ősök felé.

Japánban a hamvasztás dominál, és a temetkezési helyek általában kicsik, tiszták, maximálisan kihasználják a helyet, különösen a sűrűn lakott területeken.

A sírokat virággal díszítik.  

higan japán

 

Milyen ételeket esznek?

 

Ősszel ohagi, tavasszal botamochi. Mindkettő ragacsos rizsből készült mochi jellegű étel, édesített vörös bab pépbe csomagolva.

 

A Botamochi és az o-hagi rizstortákat gyakran a családi butsudan oltárra helyezik. Más ételek, például a dango, a norimaki és az inari-zushi kínálata is gyakori.

A két édesség majdnem azonos, különböző nevekkel. Tavasszal botamochi-t kapunk, amelyek a botanról kaptak nevet, vagy bazsarózsáról, ami ekkor virágzik. Az O-hagi az őszi virágzású bokor lóheréről kapta a nevét.

Botamochi:

botanmochi higan japán buddhista étel ünnep

 

Ohagi:

ohagi ohigan japán buddhista ünnep étel

 

A hagi amúgy egy jellegzetes őszi virág Japánban.

 

A „hagi” az ősz virágát jelenti, ezért van rajta az ősz kanjija „秋”. Ez egy gyógynövény fa és gyönyörű piros lila virágai vannak, de elő fordulhat fehér változat is. Sok helyen megtalálhatjuk Japánban, a virágzási ideje nyártól őszig tart. Gyakran társítják a szomorúsággal, félénkséggel, de a pozitív szeretet és a rugalmas elme is hozzá kapcsolható a hanakotobában.

 

hagi higan japán buddhizmus

 

Források:

https://tricycle.org/beginners/decks/holidays/?continue=1

https://www.hagishi.com/search/detail.php?d=1100221

https://guidable.co/culture/7-secret-herbs-you-must-check-in-autumn/

Képek:

https://japantotheworld.com/story/story_20200311

https://www.hagishi.com/search/detail.php?d=1100221

Von jetalone - Ohagi (Rice balls with anko), CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11686538

By Kakidai - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=43639687