Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Hogy harcol egy sushi étterem CEO-ja a szomáliai kalózok ellen?

Szomáliában a kalózkodás komoly probléma, erről már biztos hallottatok. Azonban kevesen tudják, hogy számos nemzetközi akció indult arra, hogy felszámolja a kényszer kalózok iparágát. Szomáliában ugyanis nem élvezetből fosztogatnak hajókat, rabolnak el váltságdíjért embereket, mindezek mögött megélhetési problémák állnak a háttérben.

Kiyoshi Kimura, így hívják a “Sushizanmai” étetrem lánc CEO-ját. Az Ő nevéhez köthetőek azok a törekvések, amelyeknek köszöhetően jelentős mértékben vissza esett a megélhetési kalózkodás az afrikai ország partjainál. Biztos hallottatok róla, hogy Japánban a Tsukiji halpiacon (amely régi helyén épül az olimpiai falu) milliós nagyságrendekben kelnek el a tonhalak reggelente. Egy-egy tonhalért őrületes pénzeket fizetnek az étterem láncok. Kimura volt az, aki megvalósította azt az elképzelést, amely sok afrikai ország számára egy jólét irányába terelhetné a gazdaságot. Afrikában ugyanis vannak területek, ahol nincs munka és az emberek képzetlenek. Nem csoda, hogy lehetőségük sem túl sok adódik a megélhetésre, ezért sokszor kénytelenek drasztikus megoldásokat alkalmazni.

Mit tett Kimura? Hajókat vásárolt a kalózoknak és kiképeztette őket arra, hogy halászattal foglalkozhassanak. Majd megvásárolta a fogott halakat, közben egy elosztási hálózatot épített ki. Fontos kiemelni, hogy nem politikus, hanem egy sushi lánc vezérigazgatója! Ez történik akkor, ha konkrétan olyanok tesznek meg gazdasági lépéseket, akik értenek is a gazdasághoz és bizonyítottak is mint üzlet ember. (Nem politizálni szeretnék, de sajnos a karrier politikusoknak sajnos sokszor hiányzik a tapasztalat a gazdasági mechanizmusok valódi működését illetően, hiszen ténylegesen nem sikeres üzlet ember pozíciójából lettek politikusok- tisztelet persze a kivételnek). Ezen felül segített az érintetteknek csatlakozni az IOTC-hez, az Indiai Óceáni Tonhal Tanácshoz (igen, ilyen is van), amely lényegében keretet biztosít a tevékenységnek, irányelvet fogalmaz meg stb.

Kimura békés gazdaság élénkítő lépéseit 2013-ban a Djibuti kormány is elismerte, valamint a kalózkodás csökkentéséért tett törekvéseit egy elismerő medállal jutalmazta.

Így járult hozzá egy sushi étterem igazgató egy, mindenki számára nyertes helyzet kialakításához egy amúgy polgár háború súlytotta, elmaradott térségben. Az embereknek munka lehetősége let, a japán étterem lánc pedig biztosította a tonhal beszerzését a jövőre nézve.

És ha már a sushiról beszélünk, íme egy kis táblázat arról, hogy is hívják a sushi, vagyis a a nigiri fajtákat. Minden típus más nevet kapott a Japán gasztronómiában, a felső sor harmadik nigirije a maguro nigiri, vagyis a nyers tonhalas nigiri.

Ha Japánban járnál, és meglátogatsz egy sushi éttermet, előtte érdemes ezt a táblázatot memorizálni.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: hír I Love Japan Blog