Ez az oldal cookie-kat használ a felhasználói élmény fokozására. Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. A cookie-k használatát elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

TONBO (蜻蛉), avagy a szitakötő kultusza Japánban

Úgy tartják, hogy a japánok a világ leglelkesebb rovarrajongói. A világító szentjánosbogarak és az ősszel ciripelő rovarok mellett a szitakötőt kedvelik leginkább. Nem is csoda, hiszen a szigetországban mintegy 190 faja él e különleges rovarnak.

 

tonbo szitakoto japán állati szimbólum

  

De honnan ered a szitakötő iránti imádata a japán embereknek?

 

 

A Szitakötők szigete…

 

Már a Nihon Shoki ősi tekercsei is említik szitakötőket, amelyeket akkoriban akitsu-nak neveztek,  amely a japán szitakötő szó (tonbo) régebbi változata. A Krónika szerint Japán első császára, Jimmu Tenno felmászott egy magas hegyre Yamato földjén (a mai Nara prefektúra), végignézett az általa uralt földterületen, és így szólt:

 

"Hazám alakja olyan, mint az egymásba fonódó szitakötő pár."

Egy másik verzió szerint a szigetek egy a saját farkába harapó szitakötőt ábrázolt. Míg egy harmadik szerint a szitakötők kör alakú repülési ívét látta kirajzolódni a császár. Bármelyik változat is legyen igaz, tény, hogy ezen események egyikének tulajdonítható az, hogy Japán ősi elnevezése Akitsushima, vagyis Szitakötő-sziget volt.

  szitakoto japán állat szimbolum

 

A „győzelem rovara”

 

Aki jártas a szamuráj kultúrában, tudja, micsoda tisztelet övezi a szitakötőt. A 17. században például a magas rangú japán szamuráj vezérek szitakötő alakú sisakokat viseltek, hogy könnyen felismerhetőek legyenek a csatatéren. A szitakötő jelkép gyakran megjelent a kardok pengéjén, a mellvérten és a nyílvesszőkön is. Mivel a szitakötőkről úgy hitték, hogy rettenthetetlenek, gyorsak és bátrak, azt gondolták, hogy erőt és védelmet nyújtanak majd a harcosoknak is a csatákban.

 

szamuráj szitakötp japán állat szimbólum

A szitakötőt Kachimushi -nak vagyis "győzelmi rovarnak" is nevezték, mert a rovar gyorsan mozog a célpontja felé, és habozás nélkül hatékonyan pusztítja el áldozatát. A szitakötő vadászat közben sosem vonul vissza, mindig a zsákmányára összpontosít.

 

A rovar eme tulajdonságát az alábbi történet bizonyítja: Történt egyszer, hogy Yuryaku Tenno császár Yoshino (a mai Nara prefektúra déli részén) nyílt síkságán vadászott. Vadászat közben egyszer csak egy lóbögöly landolt a karján, és megcsípte. Mielőtt a szemtelen rovar újra megcsíphette volna császárt, a semmiből egy szitakötő csapott le a bögölyre és zsákmányul ejtette azt. A császárt ez a cselekedet annyira lenyűgözte, hogy a hálája jeléül a területet Akitsuno-nak ( vagyis Szitakötő-síkságnak) nevezte el.

 

 

A rizs szelleme…


A japánok már az ókortól kezdve figyelték a szitakötőket. Köztudott, hogy a rizs Japán egyik alapvető növénye. A rizsföldek pedig állóvizükkel és vízi növényeikkel tökéletes élőhelyet biztosítanak a szitakötőknek. Ez az oka annak, hogy a szitakötők szorosan kapcsolódnak a mai napig a rizstermesztéshez. A Yaoi-korszak közepéről és végéről előkerült bronzból készült ceremoniális dotaku harangokon is megtalálhatóak voltak a szitakötők kezdetleges ábrázolásai. A történészek úgy vélik, hogy a rovarképek és a hozzájuk kapcsolódó kezdetleges írásjelek imádságokat jelenthettek a jó termésért. Hiszen a szitakötő elpusztítja a rizsnövényeket megtámadó kártékony rovarokat.

Más feltételezések szerint a japán gazdák egykor úgy vélték, hogy a szitakötő maga a rizsnövény szelleme. A szitakötők megjelenése a jó rizstermés jelei voltak.

  japán szitakötő szimbolika

 

A gyermekek védőszentje

 

Japánban úgy tartják, hogy a szitakötő a gyermekek védelmezője. A néphagyomány szerint ha szitakötők vannak jelen, akkor nincs szükség szúnyoghálóra, hogy megvédje a kicsiket a szúnyogok csípésétől. A szitakötők megeszik a szúnyogokat, amelyek megbetegíthetik gyerekeket.

  uchiwa tonbo japán állat szimbolika

 

Meglepő módon, a gyerekek imádják megfogni a szitakötőket. Egy az 1100-as évek végéről származó dalgyűjtemény arról szól, hogyan lehet csapdába ejteni a szitakötőket, és a japán gyerekek évszázadok óta be is fogják őket. Gondosan megfigyelték a rovarokat, tanulmányozták a szokásaikat, és kitalálták, hogyan lehet a legkönnyebben megfogni őket anélkül, hogy elpusztuljanak. A rovarok természetes élőhelyének csökkenésével az egyedek száma is megfogyatkozott. Számos civil szervezet közreműködik abban, hogy újabb szitakötő-tavakat hozzanak létre a természetes bioszféra fennmaradása érdekében. Mi pedig reménykedhetünk, hogy a rovarok befogásának hagyományos módszerei, amelyeket a természetes viselkedésük megfigyelése után fejlesztettek ki, a következő generációk számára is fennmaradnak majd.

 

Az 1921-ben írt gyermekdal, az Akatombo (Vörös szitakötők) máig nagy népszerűségnek örvend a japán gyerekek körében:  https://www.youtube.com/watch?v=k7eWaTdtnkU

  szitakötő japán állat szimbólum

 

Modern szimbólumok

 

Japánban tehát nagy tisztelet övezi a szitakötőket, kiemelkedően sokszor szerepelnek versekben, dalokban, festményeken és a kerámiákon. Sok japán vállalat szitakötő szimbólumot használ a logójában, vagy éppen a szitakötőket díszítő elemként épít be termékeibe (pl. ceruzák, tollak, szájharmonikák, gépalkatrészek, szerszámok, ruházat, kiegészítők stb).

 

Ez az egyedülálló szitakötő-kultusz remélhetőleg még nagyon sokáig fennmarad a szigetországban.

 

kimono japán szimbólum szitakötő

Ballagó Petra

Források: